eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezlete 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Megkezdődött a nagy brüsszeli alkudozás - Weber, Timmermans vagy valaki más?

Megkezdték tanácskozásukat az Európai Unió fővárosában a tagállamok állam- és kormányfői, a munkavacsorát azonban megelőzte egy-két munkaebéd. Kérdéses, hogy az eddigi csúcsjelölti rendszer alapján választják-e meg az Európai Bizottság elnökét.

A múlt hétvégi európai parlamenti választást követően először találkoznak kedden személyesen az Európai Unió tagállami vezetői, hogy informális keretek között megvitassák a mögöttük hagyott esemény legfontosabb tanulságait, és egyeztessenek az uniós intézmények küszöbön álló tisztújításáról.

A brüsszeli munkavacsorán az állam- és kormányfők, noha hivatalos végkifejlet csak a június végi EU-csúcson várható, arról beszélgetnek, mely politikai alakulatok kit támogatnának a csúcspozíciókért vívott harcban. Ezek között is legfontosabb az Európai Bizottság elnöki poszt, amire előzetesen az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták pártcsaládok neveztek meg igazán erős csúcsjelöltet: Manfred Webert, illetve Frans Timmermanst. (Napirenden van még a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier neve, és szóba kerülhet Guy Verhofstadt jelölése is, aki a választáson nagyot nyert ALDE - liberálisok - csúcsjelöltje.)

Brüsszel, 2019. május 28.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben 2019. május 28-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

A keddi alkudozás következtében biztosan tovább alakul a kép, egyszersmind lehet, hogy bonyolódik, ugyanis:

  • Angela Merkel német kancellár a választás alapján a legtöbb mandátummal rendelkező Európai Néppárt csúcsjelöltjét nevezte meg mint első számú és kívánt aspiránst
  • Manfred Weber a közelmúltban a további, felmerült EB-elnökjelölti nevekre reagálva többször is kijelentette, azok között dőljön el a verseny, akik eddig már a nyilvánosság elé álltak
  • sokan vitatják, hogy ezúttal is a hagyományos csúcsjelölti rendszerben kell megtalálni az Európai Unió első számú vezetőjét, ugyanis a jelölt megnevezése az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hatáskörébe tartozik, a jelöltről aztán szavaz az Európai Parlament; ez azt jelenti, hogy ez a hónap az alkudozásé
  • a cseh sajtó a V4-ek saját csúcsjelöltjéről tud, aki később akár egy másik posztra is befuthat - ezt viszont később a cseh kormányfő, Andrej Babis cáfolta
  • a francia elnök, Emmanuel Macron nagyon szeretné, ha a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier mellett sokan felsorakoznának a kelet-közép-európai államok, evégett együtt is ebédelt a V4-ek közül a magyar, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel

Az EB-elnök megválasztása "csak" a feladatok egy része, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is ültetni kell valakit.

Az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, ezt követi az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárás megkezdése.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×