Továbbra is nagy kihívást jelent Magyarországon a száj- és körömfájás vírus jelenléte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón egy külföldi labor szóbeli közlésként érkezett, nem hitelesített információjára hivatkozva azt mondta, „nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre”.

Ezzel kapcsolatban Kemenesi Gábor virológus az InfoRádióban azt mondta, a megfogalmazás miatt nem egyértelmű, mire gondolt Gulyás Gergely. Ő maga arra tud gondolni, hogy a nem természetes eredet alatt arra utalhatott a politikus, hogy esetleg egy laboratóriumban fenntartott törzsről lehet szó. Hozzátette, hogy 2007-ben már volt a száj- és körömfájás vírusával egy olyan járvány Nagy-Britanniában, ami úgy kezdődött, hogy egy laboratórium nem megfelelő szennyvízkezelése miatt kijutott a vírus a környezetbe és állatokat tudott megfertőzni. A baj mindazonáltal azzal a jótékony hatással is járt, hogy rendkívül szigorúvá váltak a laboratóriumi előírások Európa-szerte.

„Mesterségesen is elő lehet állítani vírusokat, a modern tudomány képes erre, ellenben ez egy nagyon bonyolult, nagyon költséges és rendkívüli módon monitorozott folyamat az egész világon” – mutatott rá Kemenesi Gábor.

„És azért ne felejtsük el, hogy egy olyan vírusról van most szó, ami szó szerint kint van a réten Dél-Ázsiában, Közép-Ázsiában, Afrika nagy részén,

tehát ha tényleg arról van szó, hogy valaki ezt behozta, akkor akár a cipőtalpán is behozhatta” – vetette fel Kemenesi Gábor.

Felmerül a kérdés, hogy miért tartanak vírusokat a laboratóriumokban. Ennek ezernyi oka van, köztük a vakcinafejlesztés, a gyógyszerfejlesztés, de maguknak a vírusoknak a megismerése – hogyan fertőz, hogyan viselkedik a sejteken belül, kívül, milyen hatása van, hogyan lehet ellene védekezni – is fontos indok, ezek mind laborkutatási kérdéskörök.

„Nagyon sok ilyet csinálunk egyébként mi is, és szerte a világban nagyon sok víruslabor, emiatt tartják a vírusokat a laboratóriumok. És tényleg úgy kell elképzelni, hogy flaskákban fenntartják őket különböző kísérleti céllal, és végső soron azért, hogy legyen rájuk megoldás, mert ezt máshogy egyszerűen nem lehet megcsinálni” – ismertette az eljárást a virológus.

Az ismert információ, hogy hol és miért tartanak laborban száj- és körömfájás vírust – ezzel a kifejezett vírussal egyébként nem foglalkoznak a pécsi laborban –, és a gyógyszerkutató laboratóriumokon kívül lehet vírusminta azon országok laborjaiban is, ahol ez a kór folyamatosan jelen van és járványokat okoz. Ott egyszerű diagnosztikai eljárásokat, közismertebb nevén PCR- vagy szerológiai vizsgálatokat folytatnak.

A lehetséges mesterséges eredetre visszatérve Kemenesi Gábor olvasatában talán ez a laborjelenlét lehet a logikusabb értelmezés, hiszen miért csinálna valaki költségesen, bonyolultan egy szintetizált vírust, amikor az amúgy is „kint van a réten”.

A vírus eredetének tisztázása mindenesetre hatósági feladat. Szakértőként a virológus felidézte az európai referencialabor honlapján is megtalálható információt: a magyarországi törzs genetikailag – ezt úgy kell elképzelni, mint egy családfát – a pakisztánban terjedő törzsekhez van a legközelebb. Ezen túl azt, hogy hogyan került ide, nyomozásnak kell felderítenie, ez a nehezebbik feladat.

Genetikai nyomok alapján ismerhető fel, ha egy vírus nem természetes eredetű, hanem mesterségesen készült – mondta még Kemenesi Gábor.

„Az egyik az imént említett családfa. Ha ez azt mutatja például, hogy a vírus mondjuk a tavalyi pakisztáni járványból származik, akkor jó esélye van annak, hogy – mivel ott úgy terjed, hogy nincs elég monitorozási adatunk a területről – valaki tényleg behozta a cipőtalpán. Ezt csak azért mondom ezzel a buta példával, hogy lehessen érezni, hogy a legbanálisabb dolgok meg tudnak történni egy járványnál. Tehát anak kiderítése, hogy szándékos vagy nem szándékos a behurcolás, már nem kutatói feladat, az tényleg nyomozóhatósági feladat” – fogalmazott a virológus

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint a bioterrorizmus valós kihívás, de azt nem tartja valószínűnek, hogy a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon is jelen lévő vírusa egy laborból szabadult ki. A teljes Aréna-interjút alább meghallgathatják: