Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Injection vial with syringe needle on blue and purple background. Coronavirus vaccine ready for worldwide administration.
Nyitókép: Stefan Cristian Cioata/Getty Images

A Covid-kormánybiztos betiltatná az mRNS-vakcinákat Szlovákiában

A kifejezetten a Covid-19-járvány kezelésének kivizsgálására kinevezett kormánybiztos meg van róla győződve, hogy az ilyen technológiával készül oltások módosítják az emberi DNS-t, betegségeket okozva ezzel. A szlovák egészségügyi minisztérium elhatárolódott a kormánybiztos kijelentéseitől.

Peter Kotlár, a Covid-19-járvány kezelésének kivizsgálására kinevezett kormánybiztos komoly vihart kavart a szlovák politikai és tudományos közéletben, miután nyilvánosan felszólította a pozsonyi kormányt és Robert Fico miniszterelnököt, hogy tiltsa be az mRNS-technológián alapuló védőoltásokat. A kormánybiztos emellett a kilépést is szorgalmazta az Egészségügyi Világszervezetből, a WHO-ból. A kormánybiztos nyilatkozataival a kormánypárti politikusok sem értenek egyet.

A kormánybiztos sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy az általa vizsgált vakcinaszállítmányok mindegyike képes módosítani az emberi DNS-t, ami súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Különösen a gyermekek védelmére hivatkozva sürgette az oltások leállítását. Peter Kotlár kijelentette:

ha az ország aláírja a globális járványügyi egyezményt, „készségesen széttépi orvosi diplomáját”.

Peter Kotlár nyilatkozataira élesen reagált több parlamenti képviselő is. Ján Ferenčák, a kormánykoalíciós Hlas párt képviselője szerint a kormánybiztos állításai nem tudományosan megalapozottak, hanem néhány, szakmai körökben el nem ismert tanulmányra épülnek. Ján Ferenčák arra figyelmeztetett, hogy a kormány tájékoztatásának tudományos bizonyítékokon, nem pedig feltételezéseken kell alapulnia.

Az ellenzéki Tomáš Szalay szerint Peter Kotlár kijelentései veszélyesek, mert elbizonytalanítják az embereket nemcsak az mRNS, hanem az általánosan használt vakcinák kapcsán is.

„Egyetlen tanulmány sem bizonyította, hogy az oltások több megbetegedést okoznának. Épp ellenkezőleg, a beoltottaknál kevesebb szív- és érrendszeri probléma fordult elő, mint a fertőzésen átesetteknél” – hangsúlyozta a Szabadság és Szolidaritás politikusa, aki rémhírterjesztés miatt feljelentést is tett a kormánybiztos ellen.

Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia képviselője úgy véli, Peter Kotlár állításai megingatják a tudományba vetett közbizalmat, és kárt okozhatnak az ország nemzetközi kapcsolataiban is. Oskar Dvořák szerint Robert Ficónak azonnal menesztenie kellene a kormánybiztost, ezzel is jelezve, hogy tiszteletben tartja a tudósokat, az áldozatok emlékét és a szakmai véleményeket.

A szlovák egészségügyi minisztérium határozottan elhatárolódott Peter Kotlár kijelentéseitől.

Kamil Šaško egészségügyi miniszter közölte: teljes mértékben bízik az állami szakmai intézmények, köztük a Szlovák Tudományos Akadémia és az Állami Gyógyszer-ellenőrzési Intézet munkájában, és kizárólag tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslást tart mérvadónak. A szaktárca bejelentette egy szakértői munkacsoport létrehozását, amelyben több állami intézmény képviselői dolgozzák ki a kormánybiztos jelentésére vonatkozó hivatalos szakvéleményt. Emellett megerősítették, hogy Szlovákia továbbra is a WHO tagja marad, és minden nemzetközi kötelezettségvállalását tudományos alapokra helyezve, szuverén módon teljesíti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×