Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart Herbert Kickl belügyminiszter (b), Beate Hartinger-Klein munkaügyi miniszter (b2) és Karin Kneissl külügyminiszter (j) jelenlétében a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Szakértők: titkosszolgálati akció is lehetett az osztrák kormányválsághoz vezető botrány

Az InfoRádiónak nyilatkozó Feledy Botond szerint ugyanakkor a történtek aligha bizonytalanítják el a szélsőjobboldali pártok szavazóit. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára tudatosan előkészített akciónak nevezte a Strache-ügyet.

Az Osztrák Szabadságpárt leköszönt vezetőjéről, Heinz-Christian Strachéról nyilvánosságra hozott videó kapcsán Feledy Botond az InfoRádiónak elmondta, ha titkosszolgálati akcióról van szó, el lehet kezdeni találgatni, hogy

az a titkosszolgálat, amelyik készítette, az használta most föl, vagy pedig valamilyen más módon kerülhetett-e ki ez a felvétel.

Biztos vagyok benne, hogy lesz erről európai diskurzus, hogy vajon a többi hasonló pártban, például Németországban az AfD-nél vagy Olaszországban a Legánál találnak-e orosz ügyi mintázatot" – fogalmazott a külpolitikai szakértő.

A szélsőjobboldali pártok szavazóit kevésbé zavarják a saját pártjuk botrányai, mint a hagyományos pártok voksolóit – tette hozzá Feledy Botond

"Ez azt is jelentheti, hogy igazából maga a botrány nem fogja a szavazókat elbátortalanítani attól, hogy leadják továbbra is a pártjukra a szavazatukat. Ugyanakkor lehet egy éppen ellentétes hatása: elviheti azokat a szavazókat választani, akik nem szeretnének tisztázatlan körülmények között hatalmat építő pártokat látni az Európai Parlamentben."

Akkor lesz izgalmas, ha lesz még másutt is ilyen

A szakértő szerint más európai országok esetében nehezen mérhető az Ausztriában kirobbant korrupciós botrány hatása.

"Érdemben ez akkor izgalmas, ha adott esetben ez nem egy osztrák belügyi kiszivárogtatás, hanem egy olyan nemzetközi kiszivárogtatási botrány, ami más dolgokat is a felszínre hozhat.

Ha lenne ennek az eseménynek nemzetközi mintázata, akkor lehetne döntő hatással az EP-választásokra." Feledy Botond hozzátette: mivel sok orosz befolyásolási kísérletről lehet hallani a legkülönbözőbb európai választásokon, ezért a téma még sokáig napirenden lesz.

Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban egyenesen

"tudatosan előkészített akciónak"

nevezte a Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt vezetője ellen kirobbantott korrupciós botrányt.

"A csalétek, amire Strache ráment, az tulajdonképpen az volt, hogy egy állítólagos orosz milliárdos állítólagos unokahúga megvásárolta volna a Kronen Zeitungot, aminek 700 ezer előfizetője van, igen nagy példányszámú lap. 2007 januárjában, amikor erre a találkozóra Ibizán sor került, még a választások előtt voltak, de már 2017 nyarán a nagykoalíció felbomlott. Tehát tulajdonképpen ebben a csapdába sétált bele. Egy érett politikustól egy ilyen naiv és felelőtlen cselekedetnek mindenképpen következményének kell lenni" - fogalmazott Kiss J. László.

Hogyan tovább?

Az osztrák kancellár az előrehozott parlamenti választástól reméli azt, hogy világos többségi viszonyok jönnek létre az osztrák parlamentben – tette hozzá az külpolitikai elemző.

"A szociáldemokratákat nem tekintik koalíciós partnernek, a kisebb ellenzéki pártok, a liberálisok és a zöldek jelentős mennyiségű szavazatot veszítettek. Velük meg a többség kialakítása okozhat problémát."

Kiss J.László szerint szakértői vagy kisebbségi kormány is alakultat Ausztriában, ha az őszi előrehozott parlamenti választás után sem jönnek létre olyan egyértelmű többségi viszonyok, amelyek a legtöbb szavazatot nyert pártnak előnyösek lennének.

Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz hétfőn este 6 órakor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×