Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Vannak választási eredmények, amiket a pártok "idő előtt" közzétehetnek

Nem jogsértő, ha az európai parlamenti (EP-) választás napján a szavazóköri eredményeket a pártok közzéteszik még a hivatalos előzetes tájékoztató eredmények megjelenése előtt, mert a tiltás csak a Nemzeti Választási Irodára (NVI) vonatkozik.

Az EP-választáson egyetlen európai uniós tagállam választási szerve sem hozhat nyilvánosságra előzetes adatot a választásról addig, amíg valamennyi országban be nem zárnak a szavazókörök. Olaszországban május 26-án este 11 órakor zárnak be a szavazóhelyiségek.

A tiltás azonban csak a tagállamok választási szerveire vonatkozik, a pártokra nem.

Az EP-választásra listát állító pártok jogosultak arra, hogy Magyarország több mint tízezer szavazókörébe két-két delegáltat küldjenek. A delegáltak bejelentésére május 17-én 16 óráig van lehetőség. A kilenc, listát állító párt összesen mintegy 187 ezer delegáltat küldhetne a választási bizottságokba.

A pártok saját megbízottjaikon keresztül meggyőződhetnek a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik, és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Emellett a párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti, így törvényesen hozzájuthat a szavazóköri jegyzőkönyv egy példányához is, vagyis a pártok a delegáltjaikon keresztül közvetlenül követhetik az eredmény megállapítását.

Így tehát nem jogsértő, ha egy párt közzéteszi a delegáltjától származó szavazóköri eredményeket, mielőtt valamennyi szavazókör bezárt volna, illetve mielőtt az NVI hivatalosan is közölné a választás előzetes eredményét.

Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×