Infostart.hu
eur:
364.67
usd:
325.83
bux:
145936.18
2026. november 3. kedd Győző
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a szavazólapok mintáit mutatja a május 26-i európai parlamenti választás szavazólapjainak gyártásáról tartott sajtótájékoztatón az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában 2019. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

EP-választás: nem tolonganak a pártok, hogy bejelentsék delegáltjaikat

Két nappal a határidő lejárta előtt mindössze közel négyezer delegáltat jelentettek be a szavazatszámláló bizottságokba a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító jelölőszervezetek - derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerdán közzétett adataiból.

Az EP-választáson kilenc lista indul, így a pártok a szavazatszámláló bizottságokba összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthetnek be május 17-én 16 óráig.

A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, összesen 3105-öt. Az MSZP-Párbeszéd 556-ot, a Demokratikus Koalíció 202-t, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 84-et, a Mi Hazánk Mozgalom 23-at, az LMP kilencet, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötöt, a Magyar Munkáspárt egyet. A nyilvántartás szerint a Momentum Mozgalom egy szavazóköri megbízottat sem jelentett be eddig.

Az EP-választáson

a szavazatszámláló bizottságokba - országosan 10 277 bizottságba - és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhetnek a listát állító pártok.

A közösen listát állító pártok közösen küldhetnek két-két tagot a bizottságba.

Ha a pártok delegálnak tagot a választási szervekbe, saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik, és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az NVB. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti az eredmény megállapítását.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: a lengyel alkotmányos válság élezése a PiS és az elnök érdeke a Tusk-kormány ellenében

Tálas Péter: a lengyel alkotmányos válság élezése a PiS és az elnök érdeke a Tusk-kormány ellenében

Alkotmányos válság van Lengyelországban az alkotmánybíróság körüli helyzet ügyében. Tálas Péter elemző szerint az nem kérdés, hogy anno a Kaczyński-féle PiS és Nawrocki elnök jogot sértett, de a mostani átmenet is felvet jogi aggályokat. Az elemző szerint bajban van a Tusk-kormány, de a helyzet a lengyel külpolitika Ukrajna-pártiságát alapvetően nem fogja megváltoztatni.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Bombafenyegetések egész sora rázta meg Európát, repülőgépeket irányítottak át, repülőteret zártak le

Bombafenyegetések egész sora rázta meg Európát, repülőgépeket irányítottak át, repülőteret zártak le

Bombafenyegetések sorozata okozott fennakadásokat az európai légi közlekedésben hétfőn és kedden. Lengyelországban, Bulgáriában, Spanyolországban és Magyarországon is biztonsági intézkedéseket kellett elrendelni, több utasszállító gépet más repülőtérre irányítottak, az egyik varsói repülőteret pedig ideiglenesen lezárták. A fenyegetések miatt több száz utas utazása szakadt meg, a hatóságok azonban az eddig ellenőrzött repülőgépeken nem találtak robbanószerkezetet. Egyelőre az sem világos, hogy a különböző országokban történt incidensek összefüggnek-e egymással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×