Infostart.hu
eur:
379.56
usd:
322.02
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök és kormánya ellen tüntetnek a madridi Columbus téren 2019. február 10-én.
Nyitókép: MTI/Andrea Comas

Spanyolország választ - az előrejelzések szerint borítékolható az újabb politikai patthelyzet

Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Spanyolországban. A Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Nagy Sándor Gyula úgy látja, a választás várhatóan most sem hoz egyértelmű kormányképes többséget egyik párt számára sem.

A választások előtt közzétett legutolsó közvélemény-kutatások szerint egyik politikai oldalnak sincs egyértelmű többsége, így nem zárható ki, hogy újból előálljon egy olyan politikai patthelyzet, amely a 2015-ös választások megismétléséhez vezetett.

"2015 óta mindig patthelyzet van a spanyol parlamenti választások után, mindig az a kérdés, hogy ki tud kisebbségi kormányt alakítani,

vagy valamilyen átmeneti koalícióba összeszedni a parlamenti többséghez szükséges számú képviselőt - mondta az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula.

Győztesnek a Pedro Sánchez vezette Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) valószínűsítik a közvélemény-kutatások, ám az elemző szerint valójában mégsem fognak győzni, hiszen hiába lesz nekik a legnagyobb parlamenti frakciójuk, a legtöbb képviselőjük, nagyon messze lesznek attól, hogy önállóan kormányozzanak, és még az sem biztos, hogy a baszk és a katalán kis pátokkal együtt sikerülne összelapátolniuk a szükséges szavazatokat.

Abban megoszlanak a kutatási eredmények, hogy egy esetleges kétpárti baloldali vagy egy hárompárti jobboldali koalíció össze tudja-e gyűjteni a kormányalakításhoz szükséges, legkevesebb 176 mandátumot.

A választói bizonytalanságot rendkívül magasnak, 41,6 százaléknak mérte a spanyol társadalomkutató központ (CIS) több mint két héttel a voksolás előtt,

ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezekkel a szavazatokkal végül akár teljesen más politikai erőviszonyok is kialakulhatnak, mint amilyeneket a közvélemény-kutatások előre jeleztek.

Spanyolországban három és fél éven belül harmadszor rendeznek általános parlamenti választásokat. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azután döntött a voksolás előrehozásáról, hogy

a spanyol parlament elutasította a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa. A parlamenti ciklus eredetileg 2020 nyarán ért volna véget.

Vasárnap mintegy 36,9 millió választót várnak az urnákhoz, hogy döntsenek 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról. A szavazás reggel 9 órától este 20 óráig tart az ország összesen 8131 településén és városában. A mintegy 5 millió lakosú, kelet-spanyolországi valenciai autonóm közösségben ezen a napon regionális parlamenti választásokat is tartanak. Spanyolország további 12 autonóm közösségében és két észak-afrikai exklávéjában erre május 26-án kerül sor a helyhatósági választások keretében, az európai parlamenti választásokkal egyszerre.

Nagy Sándor Gyula Spanyolország-szakértő hétfőn este 6 órától, az InfoRádió Aréna című műsorában elemzi majd a választás eredményét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×