Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Emberek sietnek biztonságos helyre Srí Lanka fővárosában, Colombóban 2019. április 22-én, húsvéthétfőn, miután kijárási tilalmat rendeltek el az előző nap elkövetett Srí Lanka-i merényletek miatt. Radzsita Szenaratne kormányszóvivő és egészségügyi miniszter 2019. áprilisi 22-én bejelentette, hogy a Nemzeti Tauhít Dzsamaat Srí Lanka-i szélsőséges csoport követte el a több mint 290 halálos áldozatot követelő húsvétvasárnapi támadásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/M.A. Pushpa Kumara

Egy nő is volt a Srí Lanka-i öngyilkos merénylők között

A meggyanúsított terrorszervezet vezetője is felrobbantotta magát a húsvétvasárnapi terrortámadás egyik helyszínén.

A húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadásban kilenc öngyilkos merénylő vett részt, volt köztük egy nő is, nyolcat sikerült közülük már azonosítani. A támadásért felelőssé tett Nemzeti Tauhíd Dzsamaat vezetője is végzett magával az egyik helyszínen - közölte a Srí Lankai védelmiminiszter-helyettes Colombóban.

Eddig már több mint hatvan embert vettek őrizetbe a templomok és szállodák ellen elkövetett, 359 halálos áldozattal és több mint ötszáz sebesülttel járó merényletek ügyében.

A Srí Lankai hadsereg korábbi vezérkari főnöke ezzel egy időben úgy nyilatkozott, hogy

a támadást valószínűleg 7-8 éven át készítették elő.

Közben a Srí Lanka-i házelnök arról beszélt a colombói parlamnetben, hogy hírszerzési vezetők szándékosan visszatartották a készülő terrortámadásra vonatkozó információkat. A birtokában voltak, de a hatóságok vezetői nem tették meg a kellő intézkedéseket.

A házelnök arról beszélt, hogy a szigetország hatóságai április 4-én kaptak figyelmeztetést az indiai titkosszolgálattól, hogy öngyilkos merényletek várhatók szállodák, templomok és politikusok ellen. Három nappal később az államfő vezetésével ülésezett a Srí Lanka-i biztonsági tanács, de az információt szélesebb körben nem osztották meg.

"Valaki irányítja ezeket a hírszerzési vezetőket. A biztonsági tanács politizálni kezdett. Ezt ki kell vizsgálni"

- hangsúlyozta Laksman Kiriella.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×