Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen szervezett tüntetés egyik résztvevője Brüsszelben az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozójának első napján, 2019. március 21-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Újabb rugalmas brexithosszabbítást kaphat az Egyesült Királyság

A BBC értesülése szerint az Európai Tanács elnöke azért javasolta az újabb halasztást, mert megelégelte, hogy az uniós állam- és kormányfők hetente London újabb és újabb rövid halasztási kérelmével foglalkoznak.

Tusk, az EU tagállamok állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt javasolja, hogy az Egyesült Királyság kapjon újabb rugalmas halasztást a kilépés határidejére - jelentette péntek hajnalban a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltató európai szerkesztője.

Katya Adler egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú uniós forrásra hivatkozva a Twitteren azt írta, hogy a rugalmas halasztás, angol műszóval flextension, hosszabb időszakra vonatkozna, de az Egyesült Királyság bármikor megszakíthatja, és kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.

A BBC tudósítója arról számolt be, hogy Tusk több órás megbeszéléseket folytatott a jövő heti, rendkívüli brexitcsúcs előkészítéséhez, és a hosszabb, de rugalmasabb hosszabbítás célja nem más, mint elejét venni annak, hogy az állam- és kormányfőknek egy-két hetente azzal kelljen foglalkozniuk, hogy London újabb és újabb rövid halasztást kér.

Adler emlékeztet,

egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Tanács el is fogadja a javaslatot.

A londoni kormány 2017. március 29-én jelentette be hivatalosan kilépési szándékát Brüsszelben, miután az előző év nyarán tartott népszavazáson a szavazók szűk többsége az uniós tagság megszüntetésére szavazott. A vonatkozó uniós jog értelmében ezt követően két év állt rendelkezésre a kilépési tárgyalásokra, és a kétéves időszak elteltével a kilépni szándékozó ország tagsága automatikusan megszűnik.

A megállapodás nélküli kiválás azonban súlyos károkat okozna, mindenekelőtt az Egyesült Királyságban, de az Európai Unióban is, ezért a jog által biztosított lehetőséggel élve London a határidő lejárta előtt halasztást kért, melyet az Európai Tanács egyelőre április 12-ig hagyott jóvá.

Ha sikerült volna elfogadni március végéig a kilépési egyezményt, akkor Londonnak május 22-ig lett volna ideje előkészíteni a tényleges kilépést, és tagsága akkor szűnt volna meg. Ez a dátum azért vízválasztó, mert máskülönben az Egyesült Királyságban is meg kell tartani az európai parlamenti választásokat, amiről április 12-ig kell bejelentést tenniük a tagállamoknak.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×