Rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határidejére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Úgy hírlik, hogy a hazai patthelyzet miatt May miniszterelnök élne is az opcióval, miközben hazájában még mindig a totális szakítás és az akár bennmaradást hozó második népszavazás között csaponganak a vélemények.

Időközben, válaszul Donald Tusk ötletére, Theresa May levélben a brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

Megakadhat a britek torkán Tusk javaslata is

Az Európai Unió nem akarta, hogy a britek kilépjenek, de ha kilépnek, akkor nem akarja, hogy megállapodás nélkül tegyék azt; a brit parlament egy szavazattal döntött úgy, hogy ne legyen alku nélküli brexit, de

a valóságban a totális szakítás, a puha brexit és esetleg a brexit visszavonását hozó második népszavazás is továbbra is terítéken van Nagy-Britanniában.

Valamilyen döntést azonban meg kell hozni, és bár Theresa May brit miniszterlenököt minden irányból támadják, úgy tűnik, ő most élni kíván az uniós tagállamokat egyesítő Európa Tanács főnöke, Donald Tusk flexibilis hosszabbító ajánlatával. Ez azt jelentené, hogy amint a brit parlament elfogadja a többször visszadobott kilépési egyezményt vagy egy annál puhább brexit változatát, Nagy-Britannia távozhatna az Európai Unióból – közölte egy brüsszeli illetékes.

A britek azonban erős nemtetszéssel fogadhatják a brüsszeli feltételt:

még ha ideiglenesen is, de tovább akarnak maradni, akkor nekik is meg kell rendezniük az európai parlamenti választásokat.

Londoni önkormányzatok már jelezték is, hogy készülnek a lehetőségre, és az ott élő uniós állampolgárokat is tájékoztatják, hogy szavazhatnak náluk.

Mindeközben többfrontos belháború folyik a brit politikai életben, ahol az egyes pártokon belül is többféle nézet hívei csatáznak. Így az egyik vehemensen kilépéspárti konzervatív képviselő gyakorlatilag hazudozással vádolta meg Geoffrey Cox igazságügyminisztert, aki szintén határozott brexitpártiként először kiállt May miniszterelnök válási egyezménye mellett, majd a hosszabbítást is támogatta – szerinte

ha ez az ára a távozásnak, akkor ezt vállalni kell.

Közben nem tudni, hogy a különböző nyilatkozatok a különböző táborokra történő nyomásgyakorlás vagy a kiútkeresés részei: May miniszterelnök például tárgyalásokat kezdett Jeremy Corbynnal, az ellenzéki Munkáspárt vezérével. Ez azért lényeges, mert

a Munkáspárt vámunióban akar maradni az EU-val. Mindez azt jelentené, hogy szabadon mozoghatnának az áruk a határokon – így az ír határon – át is,

viszont ellenőriznék az EU-szabványok betartását. Nagy-Britanniára nem vonatkozna a sokak által gyűlölt közös agrár- és halászati politika és nem lenne felette fennhatósága az Európai Bíróságnak.

A keményvonalas brexitpártiak szerint azonban ez a brexitre szavazók elárulása lenne, és Nagy-Britannia „gyarmati igába hajtaná fejét” – azért, mert a vámunió tagjaként nem köthetne önállóan szabadkereskedelmi egyezményeket a világban, vagy ahogy fogalmaznak: „nem lenne szabad ország”. Vajon May ezzel tudja majd lenyomni a torkukon a Brüsszellel kötött válási paktumot?

Újabb népszavazás jöhet?

Péntek reggeli hír, hogy

May írásos ajánlatot is tesz az ellenzéki vezérnek: népszavazást ajánl majd a brexit kilépési egyezményről az országnak.

Az utóbbi időben erősödött az esetleg a brexit lefújásához vezető második népszavazás támogatóinak tábora, és már 37 százalékos az ötlet támogatottsága a no-deal hívők 26 százalékával szemben.

A választói útmutatást kereső és sokat ostorozott brit képviselők dolgát azonban tovább komplikálja az erről szóló friss YouGov közvéleménykutatás. Eszerint

a lakosság fele úgy véli: rossz lenne az alku nélküli brexit, egynegyede szerint pedig jó.

Viszont a britek 47 százaléka szerint túlzás, hogy az alku nélküli kilépés esetén élelmiszer- és gyógyszerhiány lépne fel, míg egyharmaduk szerint igenis komoly fennakadások várhatók.