Infostart.hu
eur:
364.94
usd:
326.03
bux:
144219.11
2026. november 3. kedd Győző
A brit parlament által közreadott, videofelvételről készített kép a képviselőkről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 29-én. A londoni alsóház harmadszor is elutasította Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Brexit: történelmi esemény a brit parlamentben

Évtizedek óta példátlan módon döntetlen eredménnyel végződött szerda este a londoni alsóházban egy szavazás, amelynek arról kellett volna döntenie, hogy a képviselők tartsanak-e további vitákat és véleménynyilvánítási célú szavazásokat a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig háromszor elutasított megállapodás alternatíváiról.

A 310:310 arányú szavazás után kialakult helyzetben a parlamenti szokásjog szerint John Bercow házelnök szavazata döntött. Bercow nemmel voksolt, vagyis a brexitmegállapodás helyett előterjesztendő alternatív javaslatokról a továbbiakban nem lesznek olyan viták és szavazások, amelyeket a képviselők maguk kezdeményeznek.

Az alsóház a múlt héten hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhattak a brexitmegállapodás különböző alternatíváiról.

Ez a brit alkotmányosság újkori történetében példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott brexitfolyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező - úgynevezett indikatív - szavazásokról volt szó.

A ház múlt szerdán nyolc, hétfőn négy alternatív javaslatról voksolt, de egyik sem kapott többséget.

A képviselői indítványok között szerepelt vámuniós viszonyrendszer fenntartása az Európai Unióval a brexit után is, illetve egy olyan, amely előírta volna a kormánynak a brexit törlését, ha a kilépési határidőig nem sikerül elfogadtatni a parlamentben a brexitmegállapodást.

Ellenzéki javaslatra a ház jövő hétfőn újabb indikatív szavazásokat tartott volna, ám az erről szóló szerda esti voksolás döntetlen eredménye és a házelnök nemleges döntő voksa nyomán ez a kezdeményezés meghiúsult.

Nem kizárt azonban, hogy mégis lesznek ilyen szavazások, ezúttal a kormány kezdeményezésére.

Theresa May miniszterelnök előző esti nyilatkozatában kijelentette: ha a brexitmegállapodás ügyében továbbra sem sikerül egységes álláspontot kidolgozni az alsóházban, akkor a kormány "számos opciót" terjesztene a képviselők elé, akik szavazássorozattal dönthetnének arról, hogy milyen utat kívánnak követni.

May hangsúlyozta, hogy a kormány kész a ház döntéseinek teljesítésére.

Munkaprogram készült

A kormányfő korábban azt is bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

May és Corbyn első ilyen jellegű találkozója szerda délután le is zajlott, a Downing Street rövid esti közleménye szerint "konstruktív" légkörben.

A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint mindkét fél rugalmasságot tanúsított, és kifejezte elkötelezettségét arra, hogy a brexitfolyamattal kapcsolatos bizonytalanságnak véget kell vetni.

Theresa May szóvivője részletek említése nélkül hozzátette:

a miniszterelnök és a Munkáspárt vezetője ennek érdekében munkaprogramról állapodott meg.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborán belül azonban heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a brexitmegállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a legnagyobb ellenzéki pártot.

Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas brexitpárti csoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - vezetője a BBC televíziónak szerdán úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök "egy ismert marxistával" készül együttműködésre lépni, és ez "nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben".

Nigel Adams, a walesi ügyek minisztériumának helyettes államtitkára, aki szerdán benyújtotta lemondását, a lépést bejelentő levelében szintén úgy fogalmazott, hogy May egy "olyan marxistával együtt próbál kifőzni" valamilyen megoldást, aki politikai pályafutása alatt soha nem a brit érdekeket helyezte az első helyre.

Szorít az idő

Londonnak április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását.

Theresa May már kedd esti televíziós beszédében jelezte, hogy a brexit további halasztására van szükség, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges azonban az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha ezt nem sikerül biztosítani, a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnhet.

Az Egyesült Királyság az eredeti határidő alapján már múlt pénteken kilépett volna az EU-ból, de May a márciusi EU-csúcson halasztásért folyamodott, miután a londoni alsóház sorozatosan elutasította a brexitmegállapodást.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Amerikai választás 2026: keményen megbüntethetik Donald Trumpot, vérfürdő a láthatáron?

Amerikai választás 2026: keményen megbüntethetik Donald Trumpot, vérfürdő a láthatáron?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×