eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Luga gyakorlótér, 2017. szeptember 19.Az orosz védelmi minisztérium által közreadott kép egy Iszkander-M taktikai rakétáról a Zapad (Nyugat) 2017 elnevezésű orosz-fehérorosz hadgyakorlaton az oroszországi Leningrád régióban lévő Luga gyakorlótéren 2017. szeptember 18-án. A szeptember 14. és  20. megrendezett, védelmi és terrorelhárító hadgyakorlaton 12 700 katona és 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában. Az Iszkander-M rakéta képes egyszerre két - egymástól akár 500 km távolságra levő - különböző célpont találatára egy perces időtávolsággal. Minden rakéta irányított a célpontig, ezért útvonalát nehezen tudja előre jelezni az ellenfél. (MTI/EPA/Konsztantyin Alis/Orosz védelmi minisztérium)
Nyitókép: MTI/EPA/Konsztantyin Alis/Orosz védelmi minisztérium

Igen közel lehet a nukleáris fegyverkezési verseny egyik színtere

Nem kizárt, hogy újra Kelet-Közép-Európa lesz a nemzetközi nukleáris fegyverkezési verseny egyik színtere Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szerint. Úgy véli, az atomrakéták korlátozására született szerződés újratárgyalása sem kizárt, de csak abban az esetben, ha abban Kína is részt vesz.

Tálas Péter elmondta: az Egyesült Államok és Oroszország is elkezdi fejleszteni a közepes hatótávolságú rakétáit. Ezt a fegyvertípust egy 1987-es szerződés alapján semmisítette meg a két ország – tette hozzá. Putyin orosz elnök ráadásul olyan fegyver fejlesztését rendelte el, amelyet a rakétavédelmi rendszerek nem tudnak hatástalanítani. Hogy ez sikerül-e Oroszországnak, függ – többek között – a politikai légkörtől és az állam pénzügyi, gazdasági helyzetétől.

Bár Lengyelország jelezte, hogy nem zárja ki, hogy az ország területén telepítenek amerikai rakétákat, a szakértő úgy véli, mindenki igyekszik elkerülni, hogy Közép-Európa a rakétaverseny színtere legyen.

„Nagy kérdés, hogy Lengyelország magatartására mit fognak szólni akár a NATO, akár az EU-s partnerek”

– tette hozzá Tálas Péter.

Mint mondta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ebbe a térségbe is kerüljenek nukleáris rakéták, de csak akkor, ha a felek közötti viszony nagyon elmérgesedik. Ez ugyanis komoly összegeket felemésztő védekezést igényelne. Ha Lengyelországba rakétákat telepítenek, Oroszországnak újra kell szerveznie a védelmi rendszerét.

„Egyelőre ezek a bejelentések inkább csak a diplomáciai fenyegetések körébe tartoznak”

– vélekedett a kutatóközpont igazgatója.

A közepes hatótávolságú nukleáris erőket szabályozó INF-szerződést akkor lenne érdemes újratárgyalni, ha az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül más országokat is bevonnának – mondta a szakértő, hozzátéve: sokak szerint az orosz fejlesztés elsősorban Kína miatt kezdődött. Ők azonban nem értekeltek abban, hogy egy ilyen szerződést megkössenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×