eur:
411.33
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormánya ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormánya ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt a londoni parlamentben 2019. január 16-án. MTI/AP/Brit parlament/Mark Duffy

Theresa May túlélte a bizalmi szavazást

A várakozásoknak megfelelően bizalmat szavazott a brit kormánynak szerdán a londoni alsóház. A kormány mellett 325, ellene 306 képviselő voksolt.

A bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője előző este jelentette be, hogy a Labour bizalmatlansági indítványt terjeszt be a Theresa May vezette konzervatív párti kormány ellen.

Ennek közvetlen előzményeként az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.

Az előrejelzések is azonban azt valószínűsítették, hogy a kormány megnyeri a szerdai bizalmi szavazást, mivel a konzervatív frakció és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, előre közölte, hogy a szavazáson a kormányt támogatja.

A szerda esti voksolás utáni rövid alsóházi nyilatkozatában Theresa May személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőinek a brexit-folyamat további menetéről.

Kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.

May szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé a kormány javaslatait a Brexit-folyamat további menetére.

Theresa May már előző este, a Brexit-megállapodás szavazásán elszenvedett súlyos vereség és a bizalmatlansági indítvány beterjesztése után közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-val és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.

A kormányfő azonban szerda esti nyilatkozatában már konkrétan az ellenzéki pártok vezetőit hívta konzultációkra, vagyis egyértelműen jelezte, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Jeremy Corbynnal is, aki a kormány ellen a bizalmatlansági indítványt beterjesztette.

Válaszában Corbyn kijelentette: a tárgyalások feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani.

Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes.

Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A legnagyobb brit fogadóiroda, a William Hill szerint mindazonáltal meglehetősen valószínűtlen, hogy Theresa May a jövő éven túl is még az Egyesült Királyság kormányfője lesz:

az iroda a szerda esti bizalmi szavazás után is igen alacsony valószínűséget jelző, vagyis jelentős nyereményesélyt ígérő 12/1-es kiírást tartott érvényben arra a fogadási lehetőségre, hogy May 2021-ig vár a távozással.

Theresa May már decemberben is megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványával ellentétben a decemberi kezdeményezés nem a kormány, hanem May személye ellen irányult, de szintén kudarcba fulladt.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen egy évig, vagyis idén decemberig a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.

Az ellenzékre azonban ez nem vonatkozik, a Munkáspárt a legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×