Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A brexitet ellenző tüntetők egyike sír a londoni parlament előtt 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza nem szavazta meg a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Gálik Zoltán: minden attól függ, hogy mi történik ma este

Ha elfogadja a brit parlament a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, nagyon sokáig politikai bizonytalanság lehet - mondta az InfoRádió reggeli műsorában Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Ha megszavaznák a bizalmatlansági indítványt, 14 napja lenne Theresa Maynek, hogy új kormányt alakítson, amire elég kicsi az esély. Ha viszont megmarad a pozíciójában a brit kormányfő, akkor nagyon gyorsan konszenzust kell találnia valamilyen megoldás mellett, és

most úgy néz ki, hogy a brit parlamentben egyelőre semmilyen megoldás mellett nincs többség.

A szakértő valószínűnek tartja, hogy Theresa May megpróbálja az Európai Uniót még egy tárgyalási fordulóra rávenni, de a fő probléma Gálik Zoltán szerint az, hogy nem világos, milyen kapcsolatokat is akarnak a jövőben a britek az Európai Unióval, miközben önmaguk becsapása lenne, ha Brüsszeltől várnák a megoldást. Itt a briteknek kellene valamit mondaniuk - hangsúlyozta a szakértő.

Gálik Zoltán emlékeztetett arra is, hogy miután nincs megállapodás, semmit sem lehet tudni arról, hogy pontosan mit akarnak a britek.

Vannak olyan konzervatív vélemények, amelyek szerint minden kapcsolatot újra kellene kezdeni a vámunitól kezdve a közös piac kialakításáig, de a szakértő szerint nyilvánvaló volt a kedd esti szavazásnál, hogy nincs meg a többség e mellett a megoldás mellett parlamentben.

Abban mindenki egyetért, hogy szabályozott kilépésre lenne szükség, mert a szabályozatlan brexitnek nagyon súlyos gazdasági következményei lennének. A megállapodás irányába kellene tartani, de ehhez mindenképpen a briteknek kell először lépniük - hangsúlyozta a Corvinus Egyetem docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×