Infostart.hu
eur:
358.9
usd:
309.01
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

A kemény brexitet támogatnák leginkább a brit konzervatívok

Legalábbis ez derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amely szerint a párttagság 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, amelyről egyébként a brit alsóház szavaz január 15-én.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a Party Members Project (PMP) kutatási program számára elvégzett felmérése szerint egy olyan népszavazáson, amelyen a brit kormány és az Európai Unió brexit-megállapodása, a további brit EU-tagság vagy a megállapodás nélküli kilépés között kellene választani, a Konzervatív Párt tagságának 57 százaléka az utóbbi lehetőségre voksolna.

A brexit feltételrendszeréről London és az EU által elért egyezményt 23 százalék választaná, 15 százalék pedig arra szavazna, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja.

Egy olyan népszavazáson, amelyen a brexit-megállapodás, illetve a megállapodás nélküli brexit között lehetne választani, a tory tagság 64 százaléka pártolná a megállapodás nélküli kilépést,

és csak 29 százalék voksolna az egyezmény elfogadására. A Konzervatív Párt tagságának jelentős, 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, és csak 38 százalék támogatja.

A megállapodásról nem a tagság, hanem az alsóház szavaz várhatóan január 15-én, ám a jelenlegi állapot szerint

a parlamentben sincs sok esély az egyezmény elfogadtatására, elsősorban a konzervatív frakció keményvonalas brexit-táborának ellenállása miatt.

Ez a frakciócsoport azt a tartalékmegoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A keményvonalas tory brexit-tábor szerint e mechanizmus alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Mereven elveti a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) is,

amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt nem tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. A DUP értelmezése szerint ugyanis a megállapodásban szereplő tartalékmegoldásban benne van az a lehetőség is, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze között keletkezik vámhatár a kilépés után.

Sammy Wilson, a DUP brexit-ügyi szóvivője pénteken, a BBC rádiónak nyilatkozva megerősítette: a DUP semmiképpen nem szavazza meg a megállapodást a jelenlegi formájában, mert az egyezmény elfogadásával Észak-Írország szempontjából az Egyesült Királyság többi része "külső országgá" válna.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May miniszterelnök előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást, éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna az egyezmény elfogadtatása.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×