Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

A kemény brexitet támogatnák leginkább a brit konzervatívok

Legalábbis ez derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amely szerint a párttagság 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, amelyről egyébként a brit alsóház szavaz január 15-én.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a Party Members Project (PMP) kutatási program számára elvégzett felmérése szerint egy olyan népszavazáson, amelyen a brit kormány és az Európai Unió brexit-megállapodása, a további brit EU-tagság vagy a megállapodás nélküli kilépés között kellene választani, a Konzervatív Párt tagságának 57 százaléka az utóbbi lehetőségre voksolna.

A brexit feltételrendszeréről London és az EU által elért egyezményt 23 százalék választaná, 15 százalék pedig arra szavazna, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja.

Egy olyan népszavazáson, amelyen a brexit-megállapodás, illetve a megállapodás nélküli brexit között lehetne választani, a tory tagság 64 százaléka pártolná a megállapodás nélküli kilépést,

és csak 29 százalék voksolna az egyezmény elfogadására. A Konzervatív Párt tagságának jelentős, 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, és csak 38 százalék támogatja.

A megállapodásról nem a tagság, hanem az alsóház szavaz várhatóan január 15-én, ám a jelenlegi állapot szerint

a parlamentben sincs sok esély az egyezmény elfogadtatására, elsősorban a konzervatív frakció keményvonalas brexit-táborának ellenállása miatt.

Ez a frakciócsoport azt a tartalékmegoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A keményvonalas tory brexit-tábor szerint e mechanizmus alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Mereven elveti a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) is,

amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt nem tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. A DUP értelmezése szerint ugyanis a megállapodásban szereplő tartalékmegoldásban benne van az a lehetőség is, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze között keletkezik vámhatár a kilépés után.

Sammy Wilson, a DUP brexit-ügyi szóvivője pénteken, a BBC rádiónak nyilatkozva megerősítette: a DUP semmiképpen nem szavazza meg a megállapodást a jelenlegi formájában, mert az egyezmény elfogadásával Észak-Írország szempontjából az Egyesült Királyság többi része "külső országgá" válna.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May miniszterelnök előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást, éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna az egyezmény elfogadtatása.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Hollywoodi álmok vs. valóság: miért nem használják ezeket a látványos fegyvereket a hadseregek?

Hollywoodi álmok vs. valóság: miért nem használják ezeket a látványos fegyvereket a hadseregek?

A hollywoodi blockbusterek és a tömegeket szórakoztató videojátékok korában elkerülhetetlen, hogy bizonyos fegyverek az indokoltnál jóval nagyobb médiafigyelmet kapjanak pusztán azért, mert ezekben a médiumokban jól néznek ki. Előző cikkünkben összeszedtünk néhányat a legismertebb klisékből, de annyi ilyen eszköz van, hogy akár egy kisebb könyvet is írhatnánk róluk. Bár ezt azért nem vállaljuk be, néhányat még összegyűjtöttünk a filmek és játékok által piedesztálra helyezett fegyverek közül, amiket a valóságban vagy ritkán használnak, vagy teljesen máshogy, mint ahogy mi gondolnánk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×