Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.46
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

A kemény brexitet támogatnák leginkább a brit konzervatívok

Legalábbis ez derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amely szerint a párttagság 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, amelyről egyébként a brit alsóház szavaz január 15-én.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a Party Members Project (PMP) kutatási program számára elvégzett felmérése szerint egy olyan népszavazáson, amelyen a brit kormány és az Európai Unió brexit-megállapodása, a további brit EU-tagság vagy a megállapodás nélküli kilépés között kellene választani, a Konzervatív Párt tagságának 57 százaléka az utóbbi lehetőségre voksolna.

A brexit feltételrendszeréről London és az EU által elért egyezményt 23 százalék választaná, 15 százalék pedig arra szavazna, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja.

Egy olyan népszavazáson, amelyen a brexit-megállapodás, illetve a megállapodás nélküli brexit között lehetne választani, a tory tagság 64 százaléka pártolná a megállapodás nélküli kilépést,

és csak 29 százalék voksolna az egyezmény elfogadására. A Konzervatív Párt tagságának jelentős, 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, és csak 38 százalék támogatja.

A megállapodásról nem a tagság, hanem az alsóház szavaz várhatóan január 15-én, ám a jelenlegi állapot szerint

a parlamentben sincs sok esély az egyezmény elfogadtatására, elsősorban a konzervatív frakció keményvonalas brexit-táborának ellenállása miatt.

Ez a frakciócsoport azt a tartalékmegoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A keményvonalas tory brexit-tábor szerint e mechanizmus alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Mereven elveti a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) is,

amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt nem tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. A DUP értelmezése szerint ugyanis a megállapodásban szereplő tartalékmegoldásban benne van az a lehetőség is, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze között keletkezik vámhatár a kilépés után.

Sammy Wilson, a DUP brexit-ügyi szóvivője pénteken, a BBC rádiónak nyilatkozva megerősítette: a DUP semmiképpen nem szavazza meg a megállapodást a jelenlegi formájában, mert az egyezmény elfogadásával Észak-Írország szempontjából az Egyesült Királyság többi része "külső országgá" válna.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May miniszterelnök előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást, éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna az egyezmény elfogadtatása.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×