Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
336.45
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők a londoni parlament előtt 2018. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Aggódik a brit nagyvállalati szektor

A legfrissebb felmérés szerint a brit nagyvállalati szektor vezetőinek jelentős többsége igen borúlátó módon ítéli meg a gazdaság kilátásait a brit EU-tagság megszűnése (brexit) utáni időszakra.

Az Ipsos MORI üzleti és piaci közvélemény-kutató minden évben elkészíti átfogó hangulatfelmérését a Londoni Értéktőzsde (LSE) 500 legnagyobb tőkeértékű vállalata körében.

Az idei "Captains of Industry" felmérés kimutatta, hogy a vizsgálatba bevont nagyvállalatok vezetőinek

74 százaléka tart a brit gazdaság általános állapotának hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, és csak 8 százalékuk számít javulásra.

Az Ipsos MORI hangsúlyozza, hogy a borúlátó vállalatvezetők aránya egy év alatt kétharmadról háromnegyedre nőtt, a tavalyi felmérés résztvevőinek ugyanis még a 66 százaléka jósolta a gazdasági helyzet romlását.

Az idei vizsgálatba bevont cégvezetők 95 százaléka a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságot nevezte a brit gazdaság legnagyobb problémájának.

Abszolút többségük, 55 százalékuk jelentős kockázatnak tekinti saját cégére az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, 73 százalékuk pedig nem ért egyet azzal a hivatalos állásponttal, amely szerint a Brexit új, nagy jelentőségű lehetőségeket teremt a vállalatok számára.

A felmérés résztvevőinek 68 százaléka nem bízik abban, hogy a konzervatív párti brit kormánynak sikerül olyan jövőbeni kapcsolatrendszert kialakítania az Európai Unióval, amely előnyös lesz a brit üzleti szektornak.

A vállalatvezetők szerint ugyanakkor egy esetleges kormányváltástól sem lehetne túl sok jót várni: 94 százalékuk szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt gazdaságpolitikája sem hozna érdemi javulást a brit gazdaság állapotában.

A legutóbbi felmérések tanúsága szerint a szélesebb brit közvélemény sem ítéli meg sokkal derűlátóbban a közeljövő kilátásait.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett szokásos év eleji felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 13 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában, 40 százalékuk ugyanakkor anyagi helyzetének romlásától tart.

A YouGov-felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka tartotta jónak a gazdasági helyzetet, 41 százalékuk szerint viszont a brit gazdaság rossz állapotban van.

Londoni elemzőházak szerint a brit EU-tagság megszűnése akár mély recessziót is okozhat a brit gazdaságban, főleg megállapodás nélküli brexit esetén.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×