Infostart.hu
eur:
358.95
usd:
309.12
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Brüsszel, 2018. február 23.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón 2018. február 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Juncker: a Fidesz politikája nem összeegyeztethető a kereszténydemokráciával

Az Európai Bizottság elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban úgy vélekedett, Orbán Viktorral folyamatosan vitája van, ezért szeretné a magyar kormánypártot az Európai Néppárton kívül látni.

A kereszténydemokrata értékeket nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy vasárnap megjelent német lapinterjúban.

A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban arra a kérdésre, miért engedi, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő, aki pártja, a Fidesz révén ugyanúgy az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, mint ő, "megússza" az "Európa elleni kirohanásait", miközben Magyarország egyértelműen profitál az EU-ból, azt mondta, hogy

állandóan vitatkozik Orbán Viktorral, és az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását.

"Szerintem az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával" - mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy az EPP elutasította a kezdeményezését.

Arra a kérdésre, hogy a migráció helyes kezelése lesz-e a minden egyebet elfedő, meghatározó téma a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, elmondta, hogy ezt nagyon sajnálná, mert ugyan

"meglehet, hogy a migrációs tematika fontos, de semmi esetre sem a legfontosabb problémánk".

A menekültek befogadásáról szólva kiemelte: a felelősségtudattal bíró politikusoknak venniük kell a bátorságot ahhoz, hogy beszéljenek erről a "megosztó témáról", és türelmesen el kell magyarázniuk az embereknek, hogy nem megoldhatatlan problémáról van szó.

Mint mondta, ha sikerülne megerősíteni a "rendezett együttműködést, a kihívások még kisebbek lennének, mint most". Ezt mutatja

az EU-Törökország menekültügyi megállapodás, amely jelentősen hozzájárult az EU-ba érkező menekültek számának csökkenéséhez.

Az EU külső határának védelmével kapcsolatban kifejtette, hogy két éven keresztül valamennyi tagországi állam-, illetve kormányfő a külső határ jobb védelmét sürgette, a brüsszeli bizottság pedig ezt komolyan vette és kidolgozott egy javaslatot a határvédelem erősítéséről. Most azonban minden oldalról fenntartásokat hangoztatnak, ami

"égbekiáltó képmutatás".

Éppen azok nem kívánnak részt venni a bizottsági javaslat megvalósításában, akik "eddig hangosan kritizálták az alulfejlett határvédelmet". "Így nem működhet Európa" - fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A bizottsági elnök a terjedelmes interjúban a többi között arról is szólt, hibának tartja a populisták "majmolását", ami a hagyományos európai pártcsaládokban is egyre gyakrabban előfordul. A helyes eljárás annak tudatosítása, hogy a populisták "csak hangoskodnak, de nincsenek konkrét megoldási javaslataik korunk kihívásaira".

Elmondta: szilárd meggyőződése, hogy "az EU-nak van jövője", és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére. Az viszont dühíti, hogy

az EU-ban néha túl lassú a döntéshozatal,

és míg korábban úgy érezte, hogy "a kontinens ellenállhatatlanul összenő", az utóbbi tíz évben egyre inkább azt tapasztalja, hogy eltávolodnak egymástól az emberek Európában - mondta Jean-Claude Juncker. Ügyelni kell arra, hogy "ezek az árkok ne legyenek túlságosan mélyek" - tette hozzá.

A brit uniós tagság megszüntetésével (brexit) kapcsolatban kiemelte: abból indul ki, hogy

2019. március 29-én megvalósul a Brexit, hiszen így döntött a brit lakosság.

Arra a kérdésre, hogy milyennek kellene lennie az EU és a közösségen kívüli Egyesült Királyság kapcsolatrendszerének, aláhúzta, hogy az EU-s javaslatok hónapok óta elkészültek, és most a brit félnek kellene ismertetnie elképzeléseit. Londonnak címezve hozzátette:

"szedjétek össze magatokat, és mondjátok meg, hogy mit is akartok".

Kiemelte: amennyiben a brit alsóházban január közepén megszavazzák a kilépési szerződést, nem lenne szabad megvárni a kilépés hivatalos időpontját, március 29-ét, hanem már a parlamenti szavazás utáni napon hozzá kellene látni a jövőbeli viszonyrendszer előkészítéséhez.

Magyar válasz: Juncker már rég nem kereszténydemokrata

Szijjártó Péter szerint még szilveszteri tréfának is rossz, hogy Jean-Claude Juncker akarja megmondani, mi a kereszténydemokrácia. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: Juncker már régen nem kereszténydemokrata, hanem bevándorláspárti liberális politikus, aki megkoszorúzta Marx szobrát, megemlékezett Fidel Castróról, és akinek az elnöksége alatt a bevándorlók elözönlötték Európát, az angolok pedig elhagyták az uniót.

Szerinte a "bevándorláspárti brüsszeli főnök" Európa gyengítésének nagy mestere, a bevándorlókat behozza Európába, aki ezt nem akarja, azt meg legszívesebben kizárná egész Európából. Vissza kell állítani Európa biztonságát és versenyképességét, ehhez határozott lépések kellenek, ilyenkor nem lehet tántorogni - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×