eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Brüsszel, 2018. február 23.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón 2018. február 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Juncker: a Fidesz politikája nem összeegyeztethető a kereszténydemokráciával

Az Európai Bizottság elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban úgy vélekedett, Orbán Viktorral folyamatosan vitája van, ezért szeretné a magyar kormánypártot az Európai Néppárton kívül látni.

A kereszténydemokrata értékeket nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy vasárnap megjelent német lapinterjúban.

A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban arra a kérdésre, miért engedi, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő, aki pártja, a Fidesz révén ugyanúgy az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, mint ő, "megússza" az "Európa elleni kirohanásait", miközben Magyarország egyértelműen profitál az EU-ból, azt mondta, hogy

állandóan vitatkozik Orbán Viktorral, és az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását.

"Szerintem az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával" - mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy az EPP elutasította a kezdeményezését.

Arra a kérdésre, hogy a migráció helyes kezelése lesz-e a minden egyebet elfedő, meghatározó téma a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, elmondta, hogy ezt nagyon sajnálná, mert ugyan

"meglehet, hogy a migrációs tematika fontos, de semmi esetre sem a legfontosabb problémánk".

A menekültek befogadásáról szólva kiemelte: a felelősségtudattal bíró politikusoknak venniük kell a bátorságot ahhoz, hogy beszéljenek erről a "megosztó témáról", és türelmesen el kell magyarázniuk az embereknek, hogy nem megoldhatatlan problémáról van szó.

Mint mondta, ha sikerülne megerősíteni a "rendezett együttműködést, a kihívások még kisebbek lennének, mint most". Ezt mutatja

az EU-Törökország menekültügyi megállapodás, amely jelentősen hozzájárult az EU-ba érkező menekültek számának csökkenéséhez.

Az EU külső határának védelmével kapcsolatban kifejtette, hogy két éven keresztül valamennyi tagországi állam-, illetve kormányfő a külső határ jobb védelmét sürgette, a brüsszeli bizottság pedig ezt komolyan vette és kidolgozott egy javaslatot a határvédelem erősítéséről. Most azonban minden oldalról fenntartásokat hangoztatnak, ami

"égbekiáltó képmutatás".

Éppen azok nem kívánnak részt venni a bizottsági javaslat megvalósításában, akik "eddig hangosan kritizálták az alulfejlett határvédelmet". "Így nem működhet Európa" - fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A bizottsági elnök a terjedelmes interjúban a többi között arról is szólt, hibának tartja a populisták "majmolását", ami a hagyományos európai pártcsaládokban is egyre gyakrabban előfordul. A helyes eljárás annak tudatosítása, hogy a populisták "csak hangoskodnak, de nincsenek konkrét megoldási javaslataik korunk kihívásaira".

Elmondta: szilárd meggyőződése, hogy "az EU-nak van jövője", és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére. Az viszont dühíti, hogy

az EU-ban néha túl lassú a döntéshozatal,

és míg korábban úgy érezte, hogy "a kontinens ellenállhatatlanul összenő", az utóbbi tíz évben egyre inkább azt tapasztalja, hogy eltávolodnak egymástól az emberek Európában - mondta Jean-Claude Juncker. Ügyelni kell arra, hogy "ezek az árkok ne legyenek túlságosan mélyek" - tette hozzá.

A brit uniós tagság megszüntetésével (brexit) kapcsolatban kiemelte: abból indul ki, hogy

2019. március 29-én megvalósul a Brexit, hiszen így döntött a brit lakosság.

Arra a kérdésre, hogy milyennek kellene lennie az EU és a közösségen kívüli Egyesült Királyság kapcsolatrendszerének, aláhúzta, hogy az EU-s javaslatok hónapok óta elkészültek, és most a brit félnek kellene ismertetnie elképzeléseit. Londonnak címezve hozzátette:

"szedjétek össze magatokat, és mondjátok meg, hogy mit is akartok".

Kiemelte: amennyiben a brit alsóházban január közepén megszavazzák a kilépési szerződést, nem lenne szabad megvárni a kilépés hivatalos időpontját, március 29-ét, hanem már a parlamenti szavazás utáni napon hozzá kellene látni a jövőbeli viszonyrendszer előkészítéséhez.

Magyar válasz: Juncker már rég nem kereszténydemokrata

Szijjártó Péter szerint még szilveszteri tréfának is rossz, hogy Jean-Claude Juncker akarja megmondani, mi a kereszténydemokrácia. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: Juncker már régen nem kereszténydemokrata, hanem bevándorláspárti liberális politikus, aki megkoszorúzta Marx szobrát, megemlékezett Fidel Castróról, és akinek az elnöksége alatt a bevándorlók elözönlötték Európát, az angolok pedig elhagyták az uniót.

Szerinte a "bevándorláspárti brüsszeli főnök" Európa gyengítésének nagy mestere, a bevándorlókat behozza Európába, aki ezt nem akarja, azt meg legszívesebben kizárná egész Európából. Vissza kell állítani Európa biztonságát és versenyképességét, ehhez határozott lépések kellenek, ilyenkor nem lehet tántorogni - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×