Infostart.hu
eur:
378.66
usd:
324.79
bux:
128014.87
2026. április 9. csütörtök Erhard
Brüsszel, 2018. február 23.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón 2018. február 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Juncker: a Fidesz politikája nem összeegyeztethető a kereszténydemokráciával

Az Európai Bizottság elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban úgy vélekedett, Orbán Viktorral folyamatosan vitája van, ezért szeretné a magyar kormánypártot az Európai Néppárton kívül látni.

A kereszténydemokrata értékeket nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy vasárnap megjelent német lapinterjúban.

A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban arra a kérdésre, miért engedi, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő, aki pártja, a Fidesz révén ugyanúgy az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, mint ő, "megússza" az "Európa elleni kirohanásait", miközben Magyarország egyértelműen profitál az EU-ból, azt mondta, hogy

állandóan vitatkozik Orbán Viktorral, és az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását.

"Szerintem az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával" - mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy az EPP elutasította a kezdeményezését.

Arra a kérdésre, hogy a migráció helyes kezelése lesz-e a minden egyebet elfedő, meghatározó téma a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, elmondta, hogy ezt nagyon sajnálná, mert ugyan

"meglehet, hogy a migrációs tematika fontos, de semmi esetre sem a legfontosabb problémánk".

A menekültek befogadásáról szólva kiemelte: a felelősségtudattal bíró politikusoknak venniük kell a bátorságot ahhoz, hogy beszéljenek erről a "megosztó témáról", és türelmesen el kell magyarázniuk az embereknek, hogy nem megoldhatatlan problémáról van szó.

Mint mondta, ha sikerülne megerősíteni a "rendezett együttműködést, a kihívások még kisebbek lennének, mint most". Ezt mutatja

az EU-Törökország menekültügyi megállapodás, amely jelentősen hozzájárult az EU-ba érkező menekültek számának csökkenéséhez.

Az EU külső határának védelmével kapcsolatban kifejtette, hogy két éven keresztül valamennyi tagországi állam-, illetve kormányfő a külső határ jobb védelmét sürgette, a brüsszeli bizottság pedig ezt komolyan vette és kidolgozott egy javaslatot a határvédelem erősítéséről. Most azonban minden oldalról fenntartásokat hangoztatnak, ami

"égbekiáltó képmutatás".

Éppen azok nem kívánnak részt venni a bizottsági javaslat megvalósításában, akik "eddig hangosan kritizálták az alulfejlett határvédelmet". "Így nem működhet Európa" - fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A bizottsági elnök a terjedelmes interjúban a többi között arról is szólt, hibának tartja a populisták "majmolását", ami a hagyományos európai pártcsaládokban is egyre gyakrabban előfordul. A helyes eljárás annak tudatosítása, hogy a populisták "csak hangoskodnak, de nincsenek konkrét megoldási javaslataik korunk kihívásaira".

Elmondta: szilárd meggyőződése, hogy "az EU-nak van jövője", és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére. Az viszont dühíti, hogy

az EU-ban néha túl lassú a döntéshozatal,

és míg korábban úgy érezte, hogy "a kontinens ellenállhatatlanul összenő", az utóbbi tíz évben egyre inkább azt tapasztalja, hogy eltávolodnak egymástól az emberek Európában - mondta Jean-Claude Juncker. Ügyelni kell arra, hogy "ezek az árkok ne legyenek túlságosan mélyek" - tette hozzá.

A brit uniós tagság megszüntetésével (brexit) kapcsolatban kiemelte: abból indul ki, hogy

2019. március 29-én megvalósul a Brexit, hiszen így döntött a brit lakosság.

Arra a kérdésre, hogy milyennek kellene lennie az EU és a közösségen kívüli Egyesült Királyság kapcsolatrendszerének, aláhúzta, hogy az EU-s javaslatok hónapok óta elkészültek, és most a brit félnek kellene ismertetnie elképzeléseit. Londonnak címezve hozzátette:

"szedjétek össze magatokat, és mondjátok meg, hogy mit is akartok".

Kiemelte: amennyiben a brit alsóházban január közepén megszavazzák a kilépési szerződést, nem lenne szabad megvárni a kilépés hivatalos időpontját, március 29-ét, hanem már a parlamenti szavazás utáni napon hozzá kellene látni a jövőbeli viszonyrendszer előkészítéséhez.

Magyar válasz: Juncker már rég nem kereszténydemokrata

Szijjártó Péter szerint még szilveszteri tréfának is rossz, hogy Jean-Claude Juncker akarja megmondani, mi a kereszténydemokrácia. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: Juncker már régen nem kereszténydemokrata, hanem bevándorláspárti liberális politikus, aki megkoszorúzta Marx szobrát, megemlékezett Fidel Castróról, és akinek az elnöksége alatt a bevándorlók elözönlötték Európát, az angolok pedig elhagyták az uniót.

Szerinte a "bevándorláspárti brüsszeli főnök" Európa gyengítésének nagy mestere, a bevándorlókat behozza Európába, aki ezt nem akarja, azt meg legszívesebben kizárná egész Európából. Vissza kell állítani Európa biztonságát és versenyképességét, ehhez határozott lépések kellenek, ilyenkor nem lehet tántorogni - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×