Hétfőn fogadja Emmanuel Macron köztársasági elnök a szakszervezetek és a munkáltatói oldal képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökével együtt, este 8 órakor pedig televíziós beszédet mond a várható intézkedésekről. Mindez viszont várhatóan nem nyugtatja meg a tüntetőket, akiknek nincsenek is valódi vezetőik - fogalmazott az InfoRádiónak Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
"Ez nem egy politikai mozgalom, hanem nagyrészt egy társadalmi elégedetlenség megnyilvánulása, eltekintve a randalírozóktól
- fogalmazott a szakértő. Az, hogy most Macron szociális szervekkel kezdeményez párbeszédet, azt jelenti, hogy szélesebb körben nyit, nem csak a pártok, hanem az intézmények felé is."
Eközben három ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Emmanuel Macron elnök ellen.
"Benyújtásához a képviselők 10 százalékának támogatására van szükség, és ez meg is van.
Ahhoz azonban, hogy el is fogadják az indítványt, a képviselők felére lenne szükség, és kétlem, hogy ez meglesz" - mondta Szűcs Anita.
A tiltakozások három hete kezdődtek. A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó-középosztályhoz tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját.
A francia kormány múlt héten - eleget téve a követeléseknek - bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és helyette életszínvonal-megőrző intézkedéseket hoz. A tüntetők viszont ezt már kevésnek tartják.
A Corvinus Egyetem tanára szerint a mozgalom elveti a hagyományos intézményrendszert, és sokakat zavar az is, hogy Macron politikája az utóbbi időben jobbra tolódott.
"Látszik is, hogy saját baloldali szavazótábora elkezd szépen lemorzsolódni. Látjuk, hogy ez a fajta elégedetlenség megjelenik a jelszavakban is az utcán. Az a fajta frusztráció a társadalomban, ami Emmanuel Macront is az elnöki székbe repítette, most is érzékelhető."
Szombaton országszerte 136 ezren vonultak az utcára.
A megmozdulásokat követő zavargások miatt eddig összesen 1709-en kerültek őrizetbe, közülük több mint ezren Párizsban - derült ki a francia belügyi adatokból. A gazdasági miniszter szerint a válságnak katasztrofális hatásai lehetnek az ország gazdaságára.