eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők által felgyújtott útakadály ég negyedik országos tiltakozónapon Párizsban 2018. december 8-án. A francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen mintegy 125 ezren tiltakoztak.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Azonnali intézkedéseket jelent be a zavargások miatt a francia elnök

A Corvinus Egyetem tanára nem tartja valószínűnek, hogy Emmanuel Macron meg tudja nyugtatni a kedélyeket. Szűcs Anita úgy látja, hogy a tüntetők már általánosságban a francia elit ellen fordultak.

Hétfőn fogadja Emmanuel Macron köztársasági elnök a szakszervezetek és a munkáltatói oldal képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökével együtt, este 8 órakor pedig televíziós beszédet mond a várható intézkedésekről. Mindez viszont várhatóan nem nyugtatja meg a tüntetőket, akiknek nincsenek is valódi vezetőik - fogalmazott az InfoRádiónak Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Ez nem egy politikai mozgalom, hanem nagyrészt egy társadalmi elégedetlenség megnyilvánulása, eltekintve a randalírozóktól

- fogalmazott a szakértő. Az, hogy most Macron szociális szervekkel kezdeményez párbeszédet, azt jelenti, hogy szélesebb körben nyit, nem csak a pártok, hanem az intézmények felé is."

Eközben három ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Emmanuel Macron elnök ellen.

"Benyújtásához a képviselők 10 százalékának támogatására van szükség, és ez meg is van.

Ahhoz azonban, hogy el is fogadják az indítványt, a képviselők felére lenne szükség, és kétlem, hogy ez meglesz" - mondta Szűcs Anita.

A tiltakozások három hete kezdődtek. A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó-középosztályhoz tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját.

A francia kormány múlt héten - eleget téve a követeléseknek - bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és helyette életszínvonal-megőrző intézkedéseket hoz. A tüntetők viszont ezt már kevésnek tartják.

A Corvinus Egyetem tanára szerint a mozgalom elveti a hagyományos intézményrendszert, és sokakat zavar az is, hogy Macron politikája az utóbbi időben jobbra tolódott.

"Látszik is, hogy saját baloldali szavazótábora elkezd szépen lemorzsolódni. Látjuk, hogy ez a fajta elégedetlenség megjelenik a jelszavakban is az utcán. Az a fajta frusztráció a társadalomban, ami Emmanuel Macront is az elnöki székbe repítette, most is érzékelhető."

Szombaton országszerte 136 ezren vonultak az utcára.

A megmozdulásokat követő zavargások miatt eddig összesen 1709-en kerültek őrizetbe, közülük több mint ezren Párizsban - derült ki a francia belügyi adatokból. A gazdasági miniszter szerint a válságnak katasztrofális hatásai lehetnek az ország gazdaságára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×