Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Felgyújtott szemeteskuka lángol egy oldalára döntött autó mögött a francia kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó tüntetők és a rendőrök összecsapása után Párizsban 2018. december 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Összecsapások Párizsban, 31 ezren tüntettek országszerte

Feszült volt a hangulat szombaton kora délután Párizs belvárosi kerületeiben, ahol sárgamellényesek csoportjai összecsaptak rendőrökkel a kormány szociális és adópolitikája elleni tüntetés keretében. Eközben több tízezer francia békésen tüntetett a nagyobb vidéki városokban és több útblokáddal is nehezítették a közlekedést az autóutakon.

A múlt szombathoz képest nyugodt délelőtt után a francia főváros különböző helyszínein, a Champs-Elysées sugárút közelében, az avenue Hoche-on, az avenue Marceau-n, a boulevard Haussmannon, az Opera környékén

sárga mellényt, bukósisakot és szemüveget viselő 10-12 fős csoportok kerültek összetűzésekbe rohamrendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket és vízágyúkat is bevetettek a randalírozókkal szemben.

A környéken rongálások is történtek, kirakatokat törtek be, több helyen az utcaköveket is felszedték.

Korábban mintegy 1500 sárgamellényes nyugalomban tüntetett a Champs-Elysées sugárúton, de délután ott is állandósultak az összecsapások a rendőrök és az őket petárdákkal és egyéb tárgyakkal dobáló tüntetők között.

Fosztogatók is megjelentek, akik erővel leszedték a palánkokat a bedeszkázott üzletek kirakatairól. Többen barikádokat próbáltak építeni, aminek megakadályozására a csendőrség Párizsba vezényelt páncélosait is bevetette a rendőrség.

Mindeközben a főváros keleti részén lévő Nation tértől jó hangulatban indult el mintegy 2 ezer emberrel a Républiqe tér irányába a Menet az éghajlatért elnevezésű felvonulás, amelyben kisgyermekes családok mellett olyan sárgamellényesek is részt vettek, akik szerint a környezetvédelem és az igazságos adópolitika nem zárja ki egymást.

Több párizsi is arról számolt be, hogy miután a sárgamellényesek nem szervezettek, a tüntetés egyáltalán nem hasonlítható az átlagos francia, jól biztosított megmozdulásokhoz.

"Mindenki össze-vissza járkál Párizsban és nem tudja, hova tart. De az emberek beszélgetnek, vitáznak egymás között. Ez se rossz. Itt nem tudni, mikor kezdődik és mikor végződik a tüntetés. Az emberek azért kissé félnek, sokan mondják kedvesen, amikor meglátják a sárgamellényt rajtam, hogy vigyázzak magamra" - mondta egy 27 éves tüntető a Le Monde című napilapnak.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nagyobb vidéki városokban délelőtt 31 ezren tüntettek békésen,

többek között Marseille-ben, Lyonban, Lille-ben, Toulouse-ban. Országszerte mintegy 700 előállítás történt, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Délutánig Párizsban 651 előállítás történt és több mint ötszázan kerültek őrizetbe.

A délkelet-franciaországi Grenoble-ban a sárgamellényesek egyik szóvivőjét, Julien Terrier-t "törvénytelen tüntetés szervezésének" gyanújával vették őrizetbe. Ezt követően mintegy ötszáz tüntető követelte társuk szabadon engedését a rendőrség épülete előtt.

Az autóutakon a körforgalmakban és a lehajtóknál is folytatódtak a sárgamellényeseknek tüntetései, forgalomlassító megmozdulásai. Sok helyen a rendőrök és a tüntetők barátkoztak egymással.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétege, amely igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte a tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén.

A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják.

Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága az elmúlt napokban valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig rokonszenvez a szociális mozgalommal.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×