Infostart.hu
eur:
364.76
usd:
325.92
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Jelzőfáklyákkal a kezükben vonulnak a dráguló üzemanyagárak ellen tiltakozó sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők a Diadalív előtt a párizsi Champs-Elysées sugárúton 2018. december 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Yoan Valat

A párizsi tüntetők tíz százaléka került őrizetbe

A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő zavargások miatt 1929 előállítás történt és 1709-en kerültek őrizetbe, közülük több mint ezren Párizsban, ami kivételesen magas szám - derül ki a belügyminisztérium által vasárnap közzétett végleges adatokból.

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak.

Nicole Belloubet igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a párizsi ügyészségnek mintegy ezer esetet kell kivizsgálnia, közülük száz kiskorúakat érint. A fővárosban őrizetbe vettek nyolcvan százaléka nem párizsi, hanem vidékről érkezett.

Párizsban az előállítások már szombat hajnalban, a tüntetések előtt megkezdődtek, de a miniszter tagadta, hogy azok a tiltakozó akciók megakadályozására szolgáltak volna. A tárcavezető elmondta, hogy vagy valamilyen szabálysértés esetén vagy pedig - az ultrajobboldali szélsőségesek esetén - előzetes vizsgálatok következményeként állították elő a rendőrök a tiltakozókat.

Rémy Heitz párizsi főügyész jelezte, hogy a vádhatóság nem fogja büntetlenül hagyni a szombaton Párizsban elkövetett bűncselekményeket. A gyanúsítottak többségét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé, vasárnap estig 278 ember ellen indult eljárás, 494 esetben viszont figyelmeztetéssel lezárták az ügyet.

A főügyész szavai szerint a párizsi vádhatóság "határozott és pedagógiai jellegű, gyors válaszokat" kíván adni a zavargásokra.

A most előállított emberek profilja hasonló azokéhoz, akik december 1-jén garázdálkodtak, törtek-zúztak, autókat borítottak és gyújtottak fel, barikádokat építettek, kirakatokat törtek be Párizsban: többségében 40 év alatti, büntetlen előéletű, vidékről érkezett férfiak. Hangadók az ultrajobboldali és az ultrabaloldali szélsőségesek voltak, de egészen fiatalok is akadtak a zavargások résztvevői között, akik elsősorban üzleteket fosztogatni érkeztek Párizsba.

A francia elnöki hivatal közben bejelentette, hogy Emmanuel Macron államfő hétfőn 20 órakor tart televíziós beszédet. A köztársasági elnök több mint egy hete nem szólalt meg az ügyben.

Az elnök "konkrét és azonnali" intézkedéseket fog bejelenteni Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szerint, aki ugyanakkor kizárta, hogy a minimálbér nettó 1200 eurós összegét jövőre az infláción felüli mértékben megemelnék.

A köztársasági elnök hétfő délelőtt fogadja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökeivel együtt.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a múlt héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×