eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők uniós (j) és brit zászlóval a kezükben a parlament épülete előtt, Londonban 2018. november 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Közeledik a brexit nagy napja

Telnek a napok, egyre közelebb kerül december 11-e, amikor európai fontosságú szavazás lesz a brit parlamentben: Theresa May miniszterelnök brexittervezetének elfogadásáról vagy elvetéséről döntenek.

A BBC tekintélyes politikai kommentátora, John Pienaar szinte biztosra veszi, hogy a parlament jövő kedden leszavazza a miniszterelnök tervezetét az Európai Unióból való kilépés módjáról és részleteiről. Mi történik, ha valóra válik a politikai szakértő jóslata? A szocialista ellenzék közölte, hogy ebben az esetben

bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormányfő ellen, tehát Theresa May megbuktatására készül.

A miniszterelnök és a brexit-hívők tábora nem tartja elveszettnek a helyzetet. Úgy látják, hogy a nagy nehezen kidolgozott kompromisszumos megoldási javaslat elfogadható, rendezi az ír kérdést is: lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az Ír-szigeten szabad átjárás legyen az Ír Köztársaság és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország között.

Hétfőn jogi szempontból vizsgálták meg a képviselők Theresa May tervezetét, felszólalt Geoffrey Cox igazságügyminiszter is, ezután pedig öt napon át vitatja a Parlament az immár sok engedménnyel megspékelt brexit-tervezetet.

A Sunday Times négy lehetőséget vázolt fel Nagy-Britannia jövőjéről a brexit tükrében

1. Theresa May tervezetét elfogadja a Parlament. Ez azt jelentené, hogy London kilép az Európai Unió mezőgazdasági és halászati egyezményéből, megszabadulva annak tetemes anyagi terhétől, továbbá saját maga köthet kényére-kedvére gazdasági és kereskedelmi egyezményeket, szerződéseket a világ bármely országával, vagy akár az Európai Unióval.

A kompromisszumos Theresa May tervezet hátránya, hogy a kilépést követő mintegy huszonegy hetes átmeneti időszakban Londonnak el kell fogadnia Uniós döntéseket, méghozzá úgy, hogy azoknak a meghozatalába már nem szólhat bele.

2. A második lehetőség a Sunday Times szerint a norvég mintára létrehozható kapcsolat, amely szerint Nagy-Britannia afféle kültagja maradna az Európai Uniónak. Ezt Brüsszel jelzései szerint nem tartja megvalósíthatatlannak az Unió. Új vámügyi szerződést kellene kötni. Ezt a megoldást bizonyára támogathatónak találná a brit parlament kormánypárti és ellenzéki képviselőinek zöme.

De ez csak afféle "álbrexit" lenne, holott a népszavazás a teljes elszakadás mellett döntött.

3. Új brexit-népszavazás kiírása. Ennek ellenzői rámutatnak, hogy 2016-ban döntött a nép, egy újabb népszavazás ellenkezne a demokrácia elvével.

4. A megállapodás nélküli brexit, az hogy Nagy-Britannia március 29-én slussz-passz kilépjen, éveken át tartó tárgyalások nélkül, azonnali kereskedelmi egyezmények megkötésének a lehetőségével. Ez azonban pénzügyi káoszt és komoly veszteségeket okozna a Bank of England szakértői szerint, gazdasági visszaesést, a munkanélküliség növekedését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×