Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
336.81
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Theresa May brit miniszterelnök a Brexit ügyében tartandó rendkívüli kabinetülésre indul a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2018. november 14-én. Az ülésen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás szövegtervezetét vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Katasztrofális mértékű vereség is várhat Theresa May-re

A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van: az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy "egyáltalán nem lesz brexit".

A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.

Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor: sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.

A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint mindenekelőtt

Gavin Williamson védelmi miniszter igyekszik rábeszélni a miniszterelnököt a brexit-megállapodásról szóló alsóházi szavazás elhalasztására,

mivel fennáll a kockázata egy olyan katasztrofális mértékű vereségnek, amelybe akár a kormány is belebukhat.

A lap forrásai szerint Sajid Javid belügyminiszter és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter - a belügyi tárca előző vezetője - szintén hasonló állásponton van. Ők a The Times értesülése szerint azt javasolják, hogy Theresa May hétfő estig folytassa meggyőzési kampányát, de ha akkor is úgy tűnik, hogy a másnap estére tervezett szavazáson az alsóház hetven főnél nagyobb többséggel készül leszavazni a Brexit-megállapodást, fújja le a parlamenti voksolást.

A The Times forrásai szerint a jelenlegi helyzet alapján az alsóház akár 100 fős vagy még nagyobb többséggel is elvetheti a brexit-megállapodást.

Theresa May a BBC rádió csütörtöki műsorában

nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e "B terv" a megállapodás leszavazása esetére,

csak megismételte azt az álláspontját, hogy az EU-val elért egyezmény elfogadásának vagy a megállapodás nélküli kilépés lehet az alternatívája, vagy az, hogy "egyáltalán nem lesz brexit".

Kijelentette: elismeri, hogy "vannak aggályok" az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás miatt. Theresa May szerint azonban az Európai Unióval kizárólag olyan megállapodás volt elérhető, amely tartalmazza ezt a megoldást.

A brexit-megállapodásnak ez a legélesebben vitatott eleme.

E megoldás úgy kerülné el a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, hogy egységes vámügyi szabályozás léphetne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban - főleg azzal a visszatérő érveléssel utasítja ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. A megállapodáshoz mellékelt, e héten nyilvánosságra hozott jogi útmutató szerint ez a lehetőség valóban fennáll.

Theresa May ugyanakkor a BBC-műsorban hangsúlyozta, hogy a tartalékmegoldás életbe léptetése nem automatikus, és mindenképpen csak ideiglenes alkalmazásáról lehet szó.

A brit miniszterelnök most első ízben egyenes utalást tett arra is, hogy a parlamentnek "szerepe lehet" az e megoldás alkalmazásáról szóló döntésben.

Theresa May erre tett utalása potenciálisan rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat, mivel e parlamenti mérlegelési lehetőség nem szerepel az 585 oldalas kilépési megállapodásban, így szükségessé válhatnak további tárgyalások az EU-val ennek tisztázására.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×