Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Andrés López Obrador új mexikói elnök (b) megkapja az elnöki vállszalagot a mexikói Nemzeti Kongresszus üléstermében tartott beiktatási ünnepségen Mexikóvárosban 2018. december 1-jén. Jobbról Porfirio Munoz Ledo, a Nemzeti Kongresszus elnöke.
Nyitókép: Eduardo Verdugo

Hetven éve nem volt ilyen elnöke Mexikónak

Beiktatták szombaton Mexikó új elnökét, Andrés Manuel López Obradort, aki hetven év után az első baloldali elnök az országban.

A hivatali esküt az ország kongresszusi épületében tette le, a ceremónián részt vett Mike Pence amerikai alelnök és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője is.

Beszédében López Obrador békés, de gyökeres változásokat ígért az ország életében és irányításában. Kijelentette, hogy az országot évtizedekig irányító "neoliberális" kormányok katasztrofális örökséget hagytak maguk után, és beiktatásával elkezdődött egyfajta átalakulás, amelynek célja a Mexikó újjászületését akadályozó korrupció és büntetlenség felszámolása.

Bírálta elődjét, Enrique Pena Nietót, aki miatt szerinte csökkent Mexikó olajkitermelése, mert megnyitotta Latin-Amerika második legnagyobb gazdaságának energiaiparát a magánberuházások előtt.

Az új mexikói elnök az erőszak elburjánzásának óriási problémájával néz szembe, és hasonlóan választási versenytársaihoz, kampánya során ígéretet tett ennek az égető problémának a megoldására. López Obrador elődjéhez hasonlóan kijelentette: elsődleges célja a biztonság erősítése lesz.

A mexikói belügyminisztérium adatai szerint tavaly 25 ezer gyilkosság történt, ez év első felében pedig több mint 15 ezer. Megfigyelők szerint a bűneseteknek csak igen csekély százalékát derítik fel a hatóságok. A féktelen erőszak egyik legismertebb példája az a 2014-es eset volt, amikor a Guerrero állambeli Igualában 43 főiskolásnak veszett nyoma. Utólag kiderült, hogy a rendőrség összejátszott a helyi drogkartellel, amely meggyilkolta a diákokat és elégette holttestüket.

Megfigyelők szerint a 65 éves López Obrador korábban szinte szélsőségesen baloldali volt, jelenlegi pártszövetsége azonban a politikai paletta különböző képviselőiből áll.

Először 2006-ban indult az elnökválasztáson, majd 2012-ben is megmérette magát. 2006-ban nem fogadta el a választási eredményt, és Mexikóvárosban nagyszabású tüntetéseket szervezett, ahol saját magát kiáltotta ki az ország legitim elnökének.

Bírálói szerint López Obrador még mindig inkább saját - az "állami maffiarendszer" felszámolásáról szóló - küldetéstudatában hisz, mintsem a modern gazdaság szabályaiban, és bár azt ígéri, hogy új útra tereli Mexikót, félő, hogy a gyakorlatban Venezuelához hasonló tekintélyuralmi rendszert és gazdasági összeomlást hoz el.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×