eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2018. május 2.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. A háttérben olvasható felirat jelentése: EU-költségvetés a jövőért. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Juncker: Orbán Viktornak nincs többé helye a Néppártban

Orbán Viktornak nincs többé helye az Európai Néppártban (EPP) - szögezte le a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke.

"Orbán Viktornak nincs többé helye az Európai Néppártban. Ezt megmondtam az (EPP) salzburgi csúcstalálkozóján (szeptember 20-án). Még ha tisztelem is az embert, sok összeférhetetlenséget látok aközött, amit mond és azon kereszténydemokrata értékek között, amelyeken az EPP alapul.

Hacsak nem szavatolja nekünk, hogy tiszteletben tartja az EPP alapértékeit és választási programját"

- fogalmazott a luxemburgi politikus.

A Le Monde azon kérdésre, hogy nem a kvótakérdés miatt vált-e feszültté a viszony a kelet-európai országokkal, Jean-Claude Juncker emlékeztetett: a kvótákat az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberben elfogadták. A problémát szerinte inkább a szolidaritás definíciója okozza.

"Azt javasoltam a magyaroknak, a cseheknek, a lengyeleknek és másoknak is, hogy legalább a kísérő nélküli, szülők és családok nélküli gyerekeket fogadják be. Botrányosnak találom, ha visszautasítják őket, amikor van hely Európában arra, hogy megvédjük őket" - mondta az Európai Bizottság elnöke. Úgy vélte, hogy

a visegrádi négyek részéről ez "egy szolidaritási elem" lehetne, s a többi tagállam is jobban megértené őket.

"A teljes elutasítás a menekültekkel szemben és azok az ártalmas szólamok, hogy az európaiak egy iszlám invázióval állnak szemben, nem elfogadhatók" - szögezte le.

A néppárti politikus arra is emlékeztetett, hogy ő már a mandátuma elején figyelmeztetett arra, hogy a migrációs kérdés a következő évek egyik nagy problémája lesz, s ezért az Európai Bizottság már 2015 májusában megfogalmazott javaslatokat, szolidaritásra kérte a tagállamokat Olaszországgal, amely 900 millió eurót kapott a menekültek ellátására és határvédelemre. A Törökországgal kötött megállapodás pedig feltartóztatta a Görögország felöl Olaszország felé tartó migrációt.

Jean-Claude Juncker elmondta: egyetért Emmanuel Macron francia elnökkel abban, hogy küzdeni kell "az éles populizmusok és a meggondolatlan nacionalizmusok ellen". Ugyanakkor szerinte a jövő májusi európai parlamenti választások tétjének leszűkítése erre az egyetlen problémára, nem tükrözi vissza a problémák összetettségét.

"Kezdeményezéseket kell tenni a szociális Európára is, az gazdasági és monetáris unió elmélyítésének szükségességét is hangoztatni kell" - mondta Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke úgy látja, hogy az uniós állam- és kormányfők jövő heti és a novemberi csúcstalálkozója között megszülethet a brit kilépésről szóló megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.

"Az utolsó szakaszban vagyunk, veszélyes lenne hozzátenni vitás elemeket ahhoz a számoshoz, amelyek már az asztalon vannak.

Akik arra a feltételezésre bazíroznak, hogy nem lesz megállapodás, tévednek. Megállapodásra kell jutni. És úgy hiszem, hogy meg fogjuk találni" - hangsúlyozta Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor elismerte, hogy Írország kérdése rendkívül nehéz, de szerinte nem az Európai Unió állította a vita elé a briteket és az íreket, hanem a brit szuverenitási döntés eredményezte ezt a nehézséget.

Németország meggyengülése, a Brexit, valamint a kelet-európai országok és Brüsszel konfliktusai ellenére az Európai Bizottság elnöke nem ért egyet azokkal, akik Európa hanyatlásáról beszélnek, de tisztában van a problémákkal. Véleménye szerint az európai demokratikus deficit azzal javulhatna, ha Brüsszelben több kérdésben születhetne döntés minősített többséggel, amelyek közül a külpolitikát tartja elsődlegesnek.

A szeptember 19-20-i salzburgi informális EU-csúcs előtt tartott EPP-csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker már kezdeményezte a Fidesz kizárását az EPP-ből.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ezzel kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy az EB elnöke ezt a javaslatot akkor tette meg, amikor Orbán Viktor már nem tartózkodott a teremben, mert el kellett mennie egy négyszemközti találkozóra Sebastian Kurz osztrák kancellárral. Ennek ellenére a kormányfő távollétében lezajlott vitán az EPP csúcstalálkozójának résztvevői egyértelműen visszautasították az EB elnökének javaslatát, így nem kerül sor ilyen folyamat elindítására - emelte ki a miniszter. 2014 júniusában a brit mellett a magyar kormányfő nem támogatta az Európai Tanácsban Jean-Claude Juncker jelölését az EB elnöki posztjára.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×