eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Párizs, 2018. október 3.2018. augusztus 3-án a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában készített kép Gérard Collomb francia belügyminiszterről. Emmanuel Macron francia elnök október 3-án elfogadta Collomb lemondását. A 71 éves politikus szeptemberben jelentette be, hogy jövőre távozni szeretne a kormányból, mert indulni kíván a lyoni polgármester-választáson. (MTI/EPA/Yoan Valat)
Nyitókép: MTI/EPA/Yoan Valat

Példátlan eset: a belügyminiszter lemondása válságba sodorta a francia kormányt

Jóllehet Emmanuel Macron francia államfő tagadta szerdán, hogy válsághelyzetet teremtett belügyminisztere és egyik legfőbb politikai szövetségese, Gérard Collomb lemondása, a végrehajtó hatalom egyelőre hiába kereste a megfelelő utódot az országban még mindig legmagasabb fokozatú terrorfenyegetettség miatt az egyik legkényesebb helyzetben lévő tárca élére.

"Ami 48 órája zajlik, az semmiben sem hasonlítható egy politikai válsághoz. Az állam működik, a kormány tökéletesen végzi a munkáját" - idézte Benjamin Griveaux kormányszóvivő az államfő szavait a szerdai kormányülést követően. Tájékoztatása szerint az új belügyminiszter megtalálása "néhány napot" vehet igénybe. Arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy a kinevezéssel a köztársasági elnök előrehozza-e a jövő év elejére tervezett kormányátalakítást.

"Nevezhetjük a történteket egy megegyezés nélküli szakításnak, de nem történt tragédia" - mondta az államfőhöz nagyon közel álló Richard Ferrand, a Nemzetgyűlés elnöke, aki szintén visszautasítja a válság kifejezést.

A jobb- és baloldali ellenzék, valamint a hírmagyarázók is ugyanakkor elképedésüknek adtak hangot a modern francia politika történetében példátlan eset miatt.

Gérard Collomb-t olyannyira nem tudta visszatartani a köztársasági elnök legalább addig, amíg helyére utódot talál, hogy szerda délelőtt Édouard Philippe miniszterelnöknek kellett átvennie a belügyi tárca irányítását.

A kormányfő az utolsó pillanatban kénytelen volt a Dél-afrikai Köztársaságba tervezett kétnapos útját lemondani a válsághelyzet miatt, majd megvárakoztatta a 71 éves belügyminisztert, aki a minisztérium udvarán kamerák kereszttűzében magányosan várakozott arra, hogy a francia protokollnak megfelelően ünnepélyesen átadja a tárcáját valakinek. Utóda helyett ezúttal a miniszterelnöknek.

Gérard Collomb elmondta, hogy sajnálattal hagyja ott a minisztériumot.

A megfogalmazás furcsán hatott, mert a tárcavezetőnek 24 óra alatt kétszer kellett lemondania ahhoz, hogy Emmanuel Macron visszaengedje Lyonba, amelynek 2001-től 16 éven át, belügyminiszterré történő kinevezéséig volt a polgármestere.

A belügyminiszter először szeptember 18-án jelentette be, hogy a jövő májusi európai parlamenti választások után távozni szeretne a tárca éléről, mert 2020-ban ismét versenybe száll Lyon polgármesteri székéért. A bejelentés óta azonban olyan nagy volt rajta a nyomás az ellenzék és a sajtó részéről, hogy helyzetét tarthatatlannak érezte a kormányban, amelyet hetek óta nyíltan bírált az alázat hiánya miatt, s ezért előrehozta a távozását. Gérard Collomb egyébként nem is várja meg az önkormányzati választásokat, néhány napon belül visszaveszi utódától az egyik legnagyobb francia város irányítását.

Gérard Collomb volt az egyik első országosan ismert politikus, aki 2016-ban, az elnökválasztási kampány kezdetén csatlakozott Emmanuel Macron pártok felett álló táborához. Visszatérési szándéka a helyi politikába régóta nem titok, de távozásának előzetes bejelentése rosszul jött a köztársasági elnöknek alig néhány héttel azután, hogy

a kormány legnépszerűbb tagja, Nicolas Hulot televíziós személyiség lemondott a környezetvédelmi tárca irányításáról, miközben Emmanuel Macron államfő tetszési mutatója mélypontra süllyedt.

A két egykori szövetséges között az úgynevezett Benalla-ügy miatt romlott meg a viszony, de Gérard Collomb személyes megítélése is sokat romlott Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt. Júliusban került nyilvánosságra, hogy Benalla rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen. Az eset miatt felállított parlamenti vizsgálóbizottság előtt a belügyminiszter - aki nem vette jó néven, hogy egy olyan ügyben kell magyarázkodnia, amelyhez semmi köze - minden felelősséget az elnöki hivatalra hárított, amit Emmanuel Macron árulásként értékelt.

A Le Monde című napilap kommentárja szerint az államfő már a Benalla-ügy miatt kirobbant botrányt sem tudta kezelni, s csak hetekkel később, a közvélemény nyomására bocsátotta el az egyik legfőbb munkatársát, nem pedig májusban, amikor azonnal értesült arról, mi történt. Nicolas Hulot távozása előtt is azt remélte, hogy meggyőző erejével képes a tévés személyiséget visszatartani, miközben az egy élő rádióműsorban mondott le, kész tények elé állítva Emmanuel Macront.

Gérard Collomb azonban nem egyszerűen népszerű személyiség, hanem az a tapasztalt baloldali politikus, aki elsőként állt be Macron mögé, segítette a tapasztalatával, rendelkezésre bocsátotta a kapcsolati tőkéjét, és politikai mentorként a fiatal államfő által meghirdetett új politika zászlóvivőjeként a technokrata kormány egyik alappillérét jelentette.

Távozása egyértelmű üzenet: Lyon jövője jobban érdekli, mint Franciaországé, miután ez utóbbiban már nem hisz a jelenlegi kormánnyal - hangsúlyozta a balközép napilap.

A Le Monde szerint a belügyminiszter utódlása azért is problematikus az államfő számára, mert a belügyminiszteri és a Jean-Yves Le Drian által betöltött külügyminiszteri posztot leszámítva a nagyközönség számára teljesen ismeretlen embereket, politikai tapasztalatok nélküli technokratákat emelt kulcspozíciókba, így most egyszerűen nincsen megfelelő jelöltje az egyik legfontosabb tárca élére.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×