A hatóságok előreláthatóan péntekig folytatják a kutatást túlélők után, elsősorban Palu városban és környékén, ahol a legsúlyosabbak a károk. Csaknem 200 ezer embernek van sürgős szüksége segítségre, akik közt rengeteg gyerek is van az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) az értesülései szerint.
A pénteki földrengésben megsemmisült házak számát egyelőre 66 ezerre becsülik.
Több ország, például Kína, Ausztrália és az Egyesült Államok felajánlotta a segítségét, miután Joko Widodo indonéz elnök engedélyezte, hogy az ázsiai ország nemzetközi támogatást fogadjon el.
Genfben az OCHA azonban aggasztónak nevezte a mentés lassúságát. "Noha a kormány és a katasztrófavédelmi szervek fáradhatatlanul dolgoznak a mentésen, még mindig nagyon sok feladat áll előttük".
Jens Laerke, a szervezet szóvivője hozzátette, hogy a katasztrófa által leginkább sújtott terület jó része még mindig megközelíthetetlen.
A palui repülőtér kifutópályái egyelőre a mentésben aktívan részt vevő katonai repülőgépeknek vannak fenntartva, azonban előreláthatóan csütörtök reggel a repülőtér újra megnyílik a polgári légi forgalom számára is.
A politika is beleremeghet
Elemzők szerint a múlt pénteki 7,5-ös erősségű földrengés és az azt követő szökőár veszélybe sodorhatja Widodo elnök jövő évi újraválasztási esélyeit, ha megvádolják azzal, hogy a kormánya nem kezeli elég hatékonyan a helyzetet. Az elnök szerdán másodszor látogatott Paluba, és türelemre intette a lakosságot, illetve tagadta a fosztogatásokról szóló híreket. Megerősítette továbbá, hogy hatalmas erőfeszítéseket tesznek a lakosság nehéz helyzetének enyhítése érdekében.
A hozzávetőleg 17 ezer szigetből álló Indonézia a mintegy 40 ezer kilométer hosszú, úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrű mentén fekszik, ahol az átlagosnál sokkal több a földrengés és a vulkánkitörés. Legutóbb augusztusban pusztítottak sorozatos földrengések az indonéz Lombok és Sumbawa szigeteken, a halálos áldozatok száma meghaladta az ötszázat.