eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Erdogan nagy kérése Berlinhez

Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok hálózata terrorszervezetnek minősítésére szólította fel Berlint Recep Tayyip Erdogan. A török államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes felületén szerdán közzétett írásában tette ezt meg, egy nappal azelőtt, hogy négy év után, Frank-Walter Steinmeier német államfő meghívására, hivatalos állami látogatást tesz Németországban.

Ankara Gülent és mozgalmát okolja a 2016-os puccskísérletért. Berlin azonban korábban elutasította ezt a kérést, amit azzal indokolt, hogy több bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy a hálózatot - melyet Törökországban FETÖ rövidítéssel terrorszervezetként tartanak számon - felvegyék a terrorista csoportok listájára.

Erdogan azonban leszögezte,

Ankara elsősorban azt várja el Berlintől, hogy ismerje el, a FETÖ áll a puccskísérlet hátterében.

Berlin és Ankara viszonya az utóbbi években meglehetősen hullámzó, miután a török hatóságok a 2016. júliusi puccskísérlet után politikai okokból több német állampolgárt, köztük újságírókat is letartóztattak. 2017 tavaszán Erdogan az államfői jogkör kiszélesítéséről döntő, április 16-ai népszavazás előtt azt hangoztatta, hogy Berlin "náci gyakorlatot" követ, amiért megtiltja török politikusok kampányolását német városokban.

A kapcsolatokat idén júliusban tovább terhelte, hogy Mesut Özil török származású német labdarúgó az Erdogannal való fotózkodását követő támadások miatt lemondott válogatottságáról. Ráadásul az UEFA éppen csütörtökön dönt arról, hogy Németországnak vagy Törökországnak adja a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezési jogát.

Erdogan a német lap internetes oldalán megjelentetett írásában közölte azt is, hogy látogatásának célja kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik erősítése, kiterjesztése. "Országaink jövője és prosperitása érdekében bővítsük közös érdekeinket és csökkentsük problémáinkat" - írta.

A török elnök csütörtök délután civil szervezetek képviselői, valamint Törökországban tevékenykedő német nagyvállalatok vezetői előtt szólal fel. Ez a találkozó is kiemelt jelentőségű, miután a török líra év eleje óta értékének csaknem negyven százalékát veszítette el a dollárral szemben.

Erdogan egyik legismertebb németországi kritikusa, Cem Özdemir török származású német politikus, a Zöldek társelnöke nem volt elragadtatva az államfő látogatásától. "Pénz kell neki, és azt hiszi, Németországtól kap" - mondta.

A török állami médiában gyakran "démonizált" Özdemir hozzátette: a látogatást ki kell használni arra, hogy felhívják a figyelmet, "hány ember is rohad a török börtönökben csak azért, mert nem értenek egyet Erdogannal".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×