eur:
411.72
usd:
395.5
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília

Újabb fejlemény a francia Benalla-botrányban

Az Emmanuel Macron francia elnökké választása óta legnagyobb franciaországi politikai botrány kavaró, úgynevezett Benalla-ügy főszereplője szerdai parlamenti meghallgatásán cáfolta, hogy a francia elnök testőre volt.

Júliusban hozta nyilvánosságra a Le Monde című napilap, hogy Alexandre Benalla - akit akkor a francia sajtó Emmanuel Macron biztonsági főnökeként azonosított -, rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen. A francia elnöki hivatal több magas rangú alkalmazottját kénytelen volt az ügy miatt elbocsátani, a belügyminiszternek pedig parlamenti vizsgálóbizottságok előtt kellett számot adnia az esetről, ami miatt bizalmi szavazás is volt a parlamentben.

A mostani szenátusi meghallgatásnak nem a tüntetésen történtek, hanem Benallának az elnöki hivatalban betöltött szerepe volt a téma.

"Soha nem voltam Emmanuel Macron testőre" - mondta a vizsgálóbizottság előtti több mint kétórás meghallgatásán a 27 éves férfi, akit az incidens nyilvánosságra kerülése után elbocsátottak az elnöki hivatalból, az ügyészség pedig csoportosan elkövetett erőszak gyanújával indított ellene eljárást.

A szenátorok arra keresték a választ, hogy a férfinak - aki Emmanuel Macron hivatalos megjelenésein rendszeresen az elnök mellett volt látható -, feladatai között szerepelt-e az államfő személyi biztosítása és volt-e engedélye fegyvert viselni.

A szenátus álláspontja szerint a Benalla-ügy az állam működési zavaraira világít rá: az államfő biztosítását ugyanis kizárólag a rendőrség és a csendőrség elitalakulatai végezhetik.

Alexandre Benalla a francia televíziók és rádiók által élőben közvetített meghallgatásán a szentárok előtt elmondta:

ő "sem rendőr, sem testőr nem volt a köztársasági elnök" mellett, aki egyszerű munkatársként foglalkoztatta.

"Azaz a legalacsonyabb szinten, ami egy elnöki kabinetben létezhet" - hangsúlyozta Benalla.

Adminisztratív munkakör

Elmondása szerint a köztársasági elnök belföldi hivatalos és magánjellegű látogatásainak, az Elysée-palotában rendezett eseményeknek, valamint a biztonsági szolgálatok koordinálásnak szervezésében vett részt.

"Ez nem jelenti azt, hogy a biztonsági szolgálat vezetője voltam, hanem értekezleteket vezettem, nem operatív feladatom, hanem adminisztratív munkám volt" tette hozzá. Megerősítette, hogy van fegyverviselési engedélye, de nem az elnök, hanem saját maga biztosítására.

Ugyanakkor azt is elismerte, hogy

előfordult, hogy vele volt a fegyvere, amikor az elnököt kísérte.

Belpolitikai feszültség

Emmanuel Macron volt munkatársának parlamenti meghallgatása belpolitikai feszültséget okozott, miután a hatalmi ágak szétválasztásának elvére hivatkozva Nicole Belloubet igazságügyi miniszter úgy vélte, hogy a parlamenti bizottság nem veszélyeztetheti a jelenleg folyó nyomozást. Véleménye szerint az ellenzéki többségű szenátus politikai célokra kívánja felhasználni a Benalla-ügyet.

Jean-Pierre Sueur, a szenátusi vizsgálóbizottság szocialista jelentéstevője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a testületet az ügynek az igazságszolgáltatástól független része, mégpedig az állam működésére vonatkozó részletek érdeklik.

Christophe Castaner, a kormányzó Köztársaság lendületben vezetője arra figyelmezette a vizsgálóbizottságot, hogy hiába próbálkozik az ügy kapcsán az államfő megbuktatásával, miután az ellentétes a francia alkotmánnyal.

L'Obs című baloldali hetilap értesülése szerint az ügy miatt a nyáron a tetszési mutatója mélypontjára jutott köztársasági elnök kedden személyesen telefonált Gérard Larcher-nak, a szenátus jobboldali elnökének, hogy megkérje az intézményi egyensúlyok szavatolására.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×