A jelentést összeállító holland zöldpárti Judith Sargentini korábban arról beszélt, hogy szoros szavazásra számít, mert képviselőtársainak többsége egyetért ugyan a szöveg megállapításaival, de a politika közbeszólhat, hiszen a jóváhagyáshoz elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása. A néppárti frakció vezetője, Manfred Weber a szavazás előestéjén azt mondta, minden néppárti képviselő szabadon voksolhat, ő maga pedig megszavazza a jelentést.

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség.

A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani.

Ez, a Bruxinfo elemzése szerint, könnyebbé teheti az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség elérését a Magyarországról szóló jelentésről.

Mit jelent a 7-es cikk?

Az uniós alkotmány 7-es cikke olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más szankcióval is járhat,

de ehhez az összes többi Európa Uniós tagállam egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Kemény hangot ütöttek meg

Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen - ezt hangoztatta vitaindítójában a magyar helyzetről szóló EP-különjelentést összeállító Judith Sargentini a keddi plenáris vitában. Szerinte a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja "behúzni a vészféket", akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.

Orbán Viktor a vitában arról beszélt, hogy azért ítélik el Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy országuk nem lesz bevándorlóország. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió a saját határőreit készül elítélni, ez pedig példátlan a közösség történetében. A miniszterelnök szerint

a jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét.

A vita utáni nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, azért azon dolgozik, hogy megreformálja azt. Szerinte nem a demokrácia, hanem a migráció kérdése osztja meg a Néppártot, amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy jövőre koalíciót tudjon velük alkotni. A vitában ugyanis több néppárti képviselő is közölte, hogy megszavazza majd a jelentést.

A Fideszt is magában foglaló pártcsalád képviselőinek szavazata kulcsfontosságú lehet abban, hogy elfogadják-e a dokumentumot.

A néppártiak is inkább kritizáltak

A keddi plenáris vitán felszólaló szocialista (S&D), liberális, szélsőbaloldali (Egyesült Baloldal) és zöldpárti képviselők kivétel nélkül egyetértettek a jelentés megállapításaival és következtetésével is, miközben a brit torykat és a lengyel kormánypártot a sorai közt tudó európai konzervatívok (ECR) az egy román Monica Macovei kivételével, az eurószkeptikusok, a radikális jobboldaliak és függetlenek fogták a magyar kormány pártját.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke azt mondta, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal, és

további lépésektől sem riad vissza a magyar kormánnyal szemben az uniós értékek megsértése esetén.

Az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács nevében a soros osztrák elnökség részéről hozzászóló Karoline Edtstadler belügyi államtitkár kijelentette, hogy az általa képviselt testület "nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának", és "ebben nem köthetnek kompromisszumot".

Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető szerint az Európai Néppártnak el kell döntenie végre, hogy Európa vagy Orbán pártján áll,

el kell határolódnia a magyar kormánytól, amennyiben nem akarja minden maradék hitelességét elveszíteni.

• Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Ryszard Legutko elfogultnak nevezte a jelentést, és kiemelte, hogy ismét egy demokratikusan megválasztott kormányt támadnak az EP-ben.
• Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője arról beszélt, hogy szerinte Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bírálatok nem a magyar nép, hanem kizárólag a kormány ellen irányulnak.
• Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke egyebek között arról beszélt, hogy az uniós tagsággal nem csak jogok és előnyök, hanem kötelességek is járnak.
• Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője kiemelte, hogy Orbán kiáll a népéért és az országáért, ezután pedig azt javasolta, hogy Magyarország is csatlakozzon az EU-ból távozó Egyesült Királysághoz.

A legnagyobb figyelem a Néppártra irányult, a Bruxinfo becslései szerint a vitán (a spontán kérdések kivételével) 13-an szólaltak fel az EPP-ből, közölük

7-6 arányban többségben voltak a kritikusok, és közölük többen is a jelentés megszavazása mellett érveltek.

A frakció vezetője, a bajor Manfred Weber is megismételte korábbi kritikai észrevételeit, a tudományos élet szabadságának korlátozását, a civil szervezetek „ellehetetlenítésének” elutasítását és a muzulmán vallás általános támadását.

Szájer: bosszú és hazugság

A magyar kormánypárti képviselők közül Szájer József úgy vélekedett, hogy a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire.

Gál Kinga szerint a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene. Járóka Lívia azt mondta, hogy a kormánynak meg kell köszönni, amit a romákért tett, nem pedig elítélni érte.

A magyar ellenzék megosztott

Az ellenzéki EP-képviselők közül a szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort, szerinte, ha ma döntenének Magyarország uniós tagságáról, akkor nem kerülnénk be az európai közösségbe, a miniszterelnök pedig csak "bűnös rezsimjét" akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól.

A DK-s Niedermüller Péter úgy vélte, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba.

A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog.

Az LMP vezetősége közben itthon úgy döntött, hogy nem szavazza meg a jelentést, mert annak következnényei nem a kormányt, hanem az országot sújtanák.

Orbán Viktor: a döntés már megvan

A Bruxinfo elemzésében azt emeli ki, hogy Orbán Viktor szerint „a döntés már megvan, Berlinből megjött az utasítás, a jelentést meg fogják szavazni, és még a Néppártból is megpróbálják majd kizárni vagy felfüggeszteni” a magyar kormánypártot.

A magyar vezető szerint ez lesz az ára annak, hogy az Európai Néppárt a jövő májusi EP-választások után koalícióra lépjen a szocialistákkal és a liberálisokkal, amit ő végzetes hibának tartana, mert – hangsúlyozta – ebben az esetben „az illegális bevándorlók el fogják lepni Európát”.

A vita végén elmondott második felszólalásában Orbán Viktor "a saját hazájuk ellen szavazó" magyarokról beszélt, akik, mint mondta "jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat".