eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia

Pokolgépes merénylet Oroszországban

Egy nyugdíjalap épületének bejártánál hozták működésbe a robbanószerkezetet a nyugat-oroszországi Kalugában. Sérült nincs, csak az épületben esett kár.

A Moszkvától mintegy 180 kilométerre délnyugatra fekvő városban elkövetett robbantásról beszámoló egyes sajtójelentések a történteket összefüggésbe hozzák az oroszországi nyugdíjkorhatár tervezett emelésével, a hatóságok azonban nem kommentálták az ügyet.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az oroszok 80 százaléka ellenzi a nyugdíjreformot és 43 százaléka tüntetni is hajlandó lenne ellene.

A tervezett nyugdíjkorhatár-emelés ellen az elmúlt hetekben országszerte több megmozdulást tartottak. A 330 ezer lakosú Kalugában július 1-jén mintegy tiltakoztak.

A friss adatok szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága a júniusi 45-ről 33 százalékra esett vissza, ami 2007 óta példátlanul alacsony érték. A kormányerő népszerűségének megcsappanása megmutatkozhat a szeptember 9-én megtartandó választásokon, amikor Oroszországban 26 régió vezetőjét, 17 helyi törvényhozó testületet és a szövetségi parlament alsóházának 7 képviselőjét választják meg.

A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó-vb nyitónapján terjesztette elő.

Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.

Oroszországban - pontosabban akkor még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.

A korhatár emelését az alsóház július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hogy egészséges-e a budapesti ivóvíz

Kiderült, hogy egészséges-e a budapesti ivóvíz

A Dunában vannak emberi eredetű szennyeződések, főként növényvédőszer- és gyógyszermaradványokat, valamint ipari korróziógátló anyagokat azonosítottak a szakemberek – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető vízhigiénés szakértője a folyó és a budapesti ivóvíz minőségét vizsgáló átfogó kutatásokról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×