eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Párizs, 2018. június 23.Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt (j) fogadja Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota előtt 2018. június 23-án. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: Ian Langsdon

Macron pénzbüntetéssel sújtaná a migránsokat elutasító EU-tagokat

A francia elnök zárt táborokat hozna létre az Európába tengeri úton érkező embereknek a migrációs válságra általa sürgetett, az eddigiektől "eltérő és kiegészítő megoldás" keretében.

A menedékjogi státussal bíró migránsokat elutasító EU-tagországok pénzügyi szankciók alá vonását részesíti előnyben Emmanuel Macron. Ezt a francia államfő a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel lezajlott tárgyalásai után rendezett közös, párizsi sajtótájékoztatón jelentette ki szombaton.

Macron leszögezte: véleménye szerint

nem engedhető meg, hogy egyes EU-tagországok hatalmas hasznot húznak az unió szolidaritásából, és saját nemzeti önzésüket harsogják, amikor a migránsok ügye szóba kerül.

A francia elnök úgy fogalmazott: jómaga egy olyan mechanizmust részesít előnyben, amely számításba veszi a pénzügyi szankciók lehetőségét.

Macron javaslatot tett arra is, hogy zárt táborokat hozzanak létre az Európába tengeri úton érkező embereknek a migrációs válságra általa sürgetett, az eddigiektől "eltérő és kiegészítő megoldás" keretében.

A francia elnök szerint ha az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) együttműködésével, uniós pénzügyi hozzájárulással zárt táborokat hoznának létre, az lehetőséget nyitna az európai országoknak, hogy azonnali pénzügyi szolidaritást vállaljanak, felgyorsuljon a migránsok ügyének vizsgálata, és együttesen helyezzék el a menedékjogi státust kapott embereket.

Pedro Sánchez a találkozóról tudatta, hogy a migráció volt a megbeszélés egyik központi témája, és felhívta a figyelmet az európai kihívással szembeni közös fellépés szükségére. Kijelentette: Spanyolország kormánya készen áll részt vállalni a probléma konstruktív megoldásában.

A spanyol kormányfő úgy fogalmazott: a több mint 600 migránst a fedélzetén szállító, segélyszervezetek által fenntartott Aquarius mentőhajó esetében

Spanyolország és Franciaország megmutatta, hogy hogyan működik a felelősség megosztása és az európai problémamegoldás.

Olaszország június 10-én megtagadta a francia SOS Mediterranée és az Orvosok határok nélkül (MSF) civil szervezetek által működtetett, 629 bevándorlót szállító Aquarius mentőhajó kikötését, de Málta sem fogadta a hajót. Az Aquarius sorsa végül két nappal később rendeződött: a migránsokat olasz hajók segítségével átszállították a spanyolországi Valenciába, ahová június 17-én érkeztek meg. A mentőhajó körül kerekedett vita alatt Párizs felajánlotta Madridnak, hogy a 630 ember egy részét szolidaritásának jeléül átveszi.

Sánchez hangsúlyozta: teljes mértékben támogatja Macron terveit "Európa újraindítására", ami saját állampolgárainak gazdasági és társadalmi védelmével jár. "Azt akarjuk, hogy Európa erősebbé váljon, és képes legyen válaszolni a világ kihívásaira, köztük a migrációs válságra is" - emelte ki.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Brüsszelbe, hogy "európai megoldásokat" keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt. A vasárnapi brüsszeli minicsúcson legkevesebb 16 EU-tagország állam- és kormányfői tanácskoznak egy ilyen lehetséges európai megoldásról.

A számos más nehéz kérdést is felölelő EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lesz. Brüsszelben egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×