eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Brüsszel, 2017. december 7.Az Európai Parlament (EP) által közreadott képen Judith Sargentini, az Európai Parlament zöld párti frakciójának holland képviselője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára (b-j) részt vesz az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásán Brüsszelben 2017. december 7-én. (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)
Nyitókép: Dominique Hommel

Különjelentés Magyarországról: több mint 260 módosító indítványt nyújtottak be

Több mint 260 módosító indítványt nyújtottak be az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyarországi különjelentéshez - közölte Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a testület szerda délutáni ülésén.

A heves indulatoktól sem mentes vitában számos képviselő élesen bírálta a magyar jogállamisági helyzetet.

Felszólalásában Sargentini sajnálatát fejezte ki az Országgyűlés által szerdán elfogadott alaptörvény-módosítás és a "Stop Soros" törvénycsomag miatt. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, nagyon szerény kérés volt, hogy várják meg a Velencei Bizottság véleményét, de ezt sem teljesítették a magyar hatóságok. Ezen friss fejlemények tükrében módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat.

Külföldi vélemények

Michal Boni lengyel néppárti képviselő leszögezte: a jelentés nem Magyarország ellen irányul, csak a kormányról szól, s arról, hogy számos szabályt megsértettek. Veszélyesnek nevezte a hajléktalanság kriminalizálását, valamint a menekültekkel dolgozó civil szervezetekre kirótt büntetőadókat. Végezetül kiemelte: szigorúnak kell lenni és világos üzenetet kell küldeni, hogy ezen intézkedések elfogadhatatlanok.

Az osztrák szociáldemokrata Josef Weidenholzer méltatta a jelentést, amely szerinte tényszerű és bizonyítékok alapján készült.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakció részéről Marek Jurek azon véleményének adott hangot, hogy a dokumentum csak mélyíti a válságot az EU-n belül és konfliktusokat szül. Aláhúzta: minden nemzetnek joga van kialakítani a saját politikáját, Magyarországon vannak ellenzéki pártok, le lehet váltani a kormányt.

Magyar vélemények

Gál Kinga fideszes képviselő kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe.

Mint mondta, a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban.

Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.

Párttársa, Járóka Lívia kettős mércét emlegetett, és azt hangoztatta, hogy a "Stop Soros" törvénycsomag bírálói "illegális emberkereskedőket védenek".

Az ugyancsak fideszes Szájer József szerint a jelentés "valótlanságokra alapozva készít vádiratot Magyarország ellen". Sérelmezte a szerinte kiegyensúlyozatlan eljárást, illetve azt, hogy a LIBE "egyszerre játszik vádhatóságot és bíróságot", miközben nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát. "Jogállamról papolnak, de nem viselkednek másképp, mint a legközönségesebb diktátorok" - fogalmazott.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy "nincs európai értelemben vett demokrácia" Magyarországon.

Rámutatott: a magyar kormány jelenlegi politikájának bírálata nem az ország, és még kevésbé a magyar társadalom elítélését jelenti.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon "alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei", a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, ismételten kiderült, hogy az európai baloldal képviselőit hidegen hagyják a Magyarországgal kapcsolatos tények. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a jelentéstevő újságcikkekre és néhány civil szervezet minden alapot nélkülöző vádaskodására alapozva akarja az országot immár sokadszor a vádlottak padjára ültetni.

Mint mondta, kétségessé teszi az Európai Parlament eljárásának komolyságát, hogy a magyar kormány részletes jogi érvelést tartalmazó hivatalos dokumentumaira semmilyen válasz nem érkezett.

Szeptemberben kerül a plenáris ülés elé

Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×