eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Elbúcsúzhatunk néhány műanyag terméktől?

Az Európai Bizottság hétfőn ismerteti javaslatait az egyszer használatos műanyagok, mint műanyagtányérok- és evőeszközök, a szívószálak, a lufikhoz használt műanyag csövecskék, műanyag fültisztítópálcikák vagy a plasztik keverőpálcikák betiltásáról.

A műanyagszennyezés mértéke ugyanis kezd kezelhetetlenné válni a Földön, az ENSZ egy éve megrendezett óceán- konferenciáján a tudósok már arra figyelmeztettek, hogy az óceáni szemét össztömege 2050-re meghaladhatja az óceánokban élő halak össztömegét.

Egy szívószál használati ideje átlagosan 20 perc, míg a lebomlási ideje akár 500 év is lehet.

Az Egyesült Államokban naponta annyi szívószálat dobnak el, hogyha azokat egymás mögé tennénk, akkor két és félszer körbeérné a Földet – hívta fel a probléma nagyságára a figyelmet Boóc Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány munkatársa.

Magyarországon évente 500 millió szívószálat használnak a vendéglátóhelyek.

"A vizekben talált műanyagok közül a PET palack és a műanyag zacskók után a szívószálak okozzák a legnagyobb probémát. Sokszor nem gondoljuk végig, hogy ha már megvesszük az üdítőt szívószálat egy moziban vagy egy fesztiválon, nem gondoljuk végig, hogy a fogyasztás végén a műanyaggyűjtő kukákban lenne a helye."

Percenként egymillió műanyag palackot vásárolnak az emberek világszerte és percenként egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője felhívta a figyelmet, hogy az egyszer használatos műanyag csomagolás jelenti a legnagyobb problémát.

"Franciaország, Brüsszel, Vallónia, és nagyon sok afrikai ország betiltotta a műanyag zacskókat. Ezen kívül számos európai ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelyekkel próbálják jelentősen visszaszorítani az eldobható műanyag csomagolóanyagokat, így például a műanyagból készült tányérokat és poharakat.

Az újrahasznosítás láthatóan csak nagyon kis részben tud megoldást nyújtani e problémára, és hosszú távon csak a megelőzéssel tudnánk erre a borzasztó nagy környezeti kihívásra megoldást találni".

Az eddigi uniós előírások nyomán több tagországban visszaszorult a műanyag zacskók használata, az új szabályozás megalkotásakor ennek mintájára más, egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni. Erős gazdasági érvek is szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett. Ha Európa vezető szerepet vállal az átállásban, akkor új beruházási és innovációs lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Az Európai Bizottság még ma konkrét javaslatot fog előterjeszteni az új szabályozásra, amelyet az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia.

A Kaliforniai és a Georgiai Egyetem, valamint a massachusettsi Óceánkutató Intézet összefoglaló tanulmánya vállalkozott arra, hogy meghatározza mennyi műanyagot termelt eddig az emberiség. Eredményeik szerint az 1950-es évek óta – amikor felpörgött a PVC ipari termelése – 8,3 milliárd tonna műanyagot keletkezett, amiből 6300 millió tonnát szemétként már le is lett selejtezve. A szemétbe került műanyaghulladék 12 százalékát elégetik, hozzájárulva ezzel a légszennyezéshez, 9 százalék lett csupán újrahasznosítva. 79 százaléka pedig szemétlerakókba került, és szennyezi a környezetet, például fél európányi nagyságú szemétszigeteket alkotva az óceánokon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×