Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Washington, 2018. május 21.Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az amerikai kormány Iránnal szemben várható új politikájáról beszél a konzervatív Heritage Alapítvány washingtoni székházában 2018. május 21-én. Donald Trump amerikai elnök május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből, és elrendelte az Irán elleni szankciók visszaállítását. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Nyitókép: MICHAEL REYNOLDS

Ezt követeli Washington Irántól

Washington új nemzetközi szerződést akar Iránnal és egyben a diplomáciai kapcsolatok teljes körű felújítását - hangoztatta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Heritage Alapítvány rendezvényén mondott beszédében.

Az amerikai diplomácia vezetője leszögezte:

az Egyesült Államok eltörli az Irán elleni szankciókat is, amennyiben Teherán felhagy "rosszindulatú magatartásával".

Pompeo hangsúlyozta: a szankciókat az Egyesült Államok csakis akkor oldja fel, ha érzékelhető változásokat észlel majd Teherán politikájában.

A miniszter több "nagyon alapvető követelést" fogalmazott meg, amely egy új megállapodás megkötéséhez szükséges. Ezek között szerepel, hogy Iránnak vissza kell vonulnia Szíriából és Jemenből, el kell ismernie a 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku valódi céljait, szabadon kell bocsátania az amerikai foglyokat és az Egyesült Államokkal szövetséges államok fogságban lévő állampolgárait is, és le kell állítania a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas rakéták kifejlesztését. Pompeo hangoztatta: ezek a követelések "nem ésszerűtlenek".

Mike Pompeo kifejtette: a szerződésben rögzített együttműködés "az általunk kedvelt út", és hozzátette, hogy Donald Trump elnök kormányzata ehhez meg szeretné nyerni az amerikai kongresszus kétpárti támogatását is, szemben az előző, Obama-kormányzattal, amely úgy írta alá Washington nevében a többhatalmi megállapodást 2015-ben, hogy a törvényhozás elsöprő többségében elutasította azt.

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormányzat álláspontja szerint a napokban amerikai részről egyoldalúan felmondott többhatalmi atomalku a hiányosságai miatt kockázatot jelent a világ számára, de Washington új stratégiáját immár e megállapodás kötelezettségei nélkül lehet végrehajtani.

Közölte: Washington "példa nélküli" pénzügyi nyomást kíván gyakorolni Iránra, és "a történelem legkeményebb szankcióit" hozza meg, amennyiben Irán nem változtat magatartásán. Az eddigi szankciók "csak a kezdetet jelentették" - mondta. Ahogyan fogalmazott: a büntetőintézkedések teljes körű életbe léptetése után Irán még azért is meg fog küzdeni, hogy a gazdaságát egyáltalán életben tartsa. Az Iránnal a szankciók ellenére is gazdasági kapcsolatokat fenntartókat "elszámoltatjuk" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Washington "el akarja söpörni" a Hezbollah nevében szerte a világban tevékenykedő iráni erőket.

Meggyőződését fejezte ki, hogy idővel az Egyesült Államok szövetségesei is megértik, hogy az amerikai kormányzat stratégiája a helyes. Az amerikai politika megvilágítása érdekében Washington szakembereket küld majd több országba is. Az amerikai kormányzat a diplomáciai eszközök híve, mondta, hozzátéve, ennek bizonyítéka az is, hogy Donald Trump elnök találkozni akar Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. "Ahogyan Trump elnök két héttel ezelőtt mondta: készen áll rá és akar is egy új megállapodást, de a megállapodás önmagában nem cél" - fogalmazott Mike Pompeo. A kormány céljaként az amerikai nép megóvását nevezte meg. Hozzátette: arra kéri az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy csatlakozzanak, és együttesen szólítsák fel az iráni kormányt "felelősségteljesebb magatartásra".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×