eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Cél-e az iráni rendszerváltás?

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek óvakodnia kell attól, hogy az iráni rendszer leváltását tűzze ki célként, mivel nem vehető biztosra, hogy a következő iráni rezsim jobb lenne.

Boris Johnson kedden minden eddiginél nyíltabban követelte azt is, hogy az Egyesült Államok ne foganatosítson szankciókat azon európai szövetségesei ellen, amelyek tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és ennek jegyében törvényesen kereskedni akarnak Iránnal.

Donald Trump amerikai elnök egy hete bejelentette, hogy Washington kilép az egyezményből.

Johnson a londoni alsóház keddi külpolitikai vitanapján vett részt, mielőtt elutazott volna az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről összehívott brüsszeli értekezletre. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a találkozón a megállapodást aláíró három uniós ország - Nagy-Britannián kívül Franciaország és Németország -, valamint Irán külügyminisztere vesz részt.

Le kell-e váltani az iráni vezetést?

A brüsszeli értekezlet előtti londoni alsóházi vitán az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának külügyi államtitkár-jelöltje, Fabian Hamilton felvetette, hogy John Bolton, aki azóta Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója lett, az iráni ellenzéki mozgalmak tavalyi párizsi konferencián úgy fogalmazott: az iráni rezsim nem fog megváltozni, ezért az egyetlen megoldás az iráni rezsim leváltása.

Arra a kérdésre, hogy ez továbbra is célkitűzésnek tekinthető-e, Boris Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy a nemzetközi közösségnek a teheráni rendszer megváltoztatását kellene célként kitűznie. "El lehetne érni rendszerváltást akár valamikor a közeljövőben, semmiféle bizodalommal nem jelenthetném ki azonban, hogy ez mindenképpen jó irányú váltás lenne, mivel ugyanolyan eséllyel el tudom képzelni, hogy például Kászem Szoleimáni (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádok nevű elitalakulatának parancsnoka) hirtelen kiváló helyzetben találhatná magát ahhoz, hogy átvegye a hatalmat Hamenei ajatollahtól (Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjétől)" - fogalmazott a londoni alsóház keddi vitájában a brit külügyminiszter.

Johnson a keddi brüsszeli találkozó előtt külön közleményt is kiadott az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött egyezményről. Hangsúlyozta: London és európai partnerei közös biztonsági érdekeik szempontjából továbbra is életbevágó fontosságúnak tekintik a megállapodást, és változatlanul teljes mértékben elkötelezettek érvényben tartása mellett.

Johnson közleménye szerint a három nyugat-európai hatalom megvizsgálja az Irán elleni szankciók enyhítésének további érvényesítési lehetőségeit.

A brit külügyminiszter felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná az egyezményben továbbra is részes országokat a megállapodásból rájuk háruló kötelezettségek teljesítésében. Boris Johnson e kötelezettségek közé sorolta a szankciók enyhítését az Iránnal törvényesen folytatott kereskedelem révén.

Erről a kérdésről Theresa May brit miniszterelnök a minap személyesen is beszélt az amerikai elnökkel. May pénteken telefonon tárgyalt Trumppal, és felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×