Boris Johnson kedden minden eddiginél nyíltabban követelte azt is, hogy az Egyesült Államok ne foganatosítson szankciókat azon európai szövetségesei ellen, amelyek tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és ennek jegyében törvényesen kereskedni akarnak Iránnal.
Donald Trump amerikai elnök egy hete bejelentette, hogy Washington kilép az egyezményből.
Johnson a londoni alsóház keddi külpolitikai vitanapján vett részt, mielőtt elutazott volna az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről összehívott brüsszeli értekezletre. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a találkozón a megállapodást aláíró három uniós ország - Nagy-Britannián kívül Franciaország és Németország -, valamint Irán külügyminisztere vesz részt.
Le kell-e váltani az iráni vezetést?
A brüsszeli értekezlet előtti londoni alsóházi vitán az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának külügyi államtitkár-jelöltje, Fabian Hamilton felvetette, hogy John Bolton, aki azóta Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója lett, az iráni ellenzéki mozgalmak tavalyi párizsi konferencián úgy fogalmazott: az iráni rezsim nem fog megváltozni, ezért az egyetlen megoldás az iráni rezsim leváltása.
Arra a kérdésre, hogy ez továbbra is célkitűzésnek tekinthető-e, Boris Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy a nemzetközi közösségnek a teheráni rendszer megváltoztatását kellene célként kitűznie. "El lehetne érni rendszerváltást akár valamikor a közeljövőben, semmiféle bizodalommal nem jelenthetném ki azonban, hogy ez mindenképpen jó irányú váltás lenne, mivel ugyanolyan eséllyel el tudom képzelni, hogy például Kászem Szoleimáni (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádok nevű elitalakulatának parancsnoka) hirtelen kiváló helyzetben találhatná magát ahhoz, hogy átvegye a hatalmat Hamenei ajatollahtól (Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjétől)" - fogalmazott a londoni alsóház keddi vitájában a brit külügyminiszter.
Johnson a keddi brüsszeli találkozó előtt külön közleményt is kiadott az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött egyezményről. Hangsúlyozta: London és európai partnerei közös biztonsági érdekeik szempontjából továbbra is életbevágó fontosságúnak tekintik a megállapodást, és változatlanul teljes mértékben elkötelezettek érvényben tartása mellett.
Johnson közleménye szerint a három nyugat-európai hatalom megvizsgálja az Irán elleni szankciók enyhítésének további érvényesítési lehetőségeit.
A brit külügyminiszter felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná az egyezményben továbbra is részes országokat a megállapodásból rájuk háruló kötelezettségek teljesítésében. Boris Johnson e kötelezettségek közé sorolta a szankciók enyhítését az Iránnal törvényesen folytatott kereskedelem révén.
Erről a kérdésről Theresa May brit miniszterelnök a minap személyesen is beszélt az amerikai elnökkel. May pénteken telefonon tárgyalt Trumppal, és felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.