eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2017. december 14. Mariano Rajoy spanyol kormányfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (első sor, b-j) az Európai Tanács ülése mentén tartott állandó strukturált együttműködés (PESCO) elnevezésű védelmi megállapodás 25 tagállama vezetőinek találkozóján a brüsszeli Európa-épületben 2017. december 14-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Jean-Claude Juncker nyitása Orbán Viktor felé

A Bruxinfo elemzője szerint a régi-új magyar kormány uniós politikájáról beszélgetett az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor kedden. Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: csak konkrét intézkedések okán vetődhetnek fel nézeteltérések.

Az Európai Bizottság elnöke kedden telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel fontos, közérdekű és aktuális ügyekről - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője kérdésre válaszolva a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján hétfőn - derül ki az MTI tudósításából.

A következő hetekben Budapest vendége lesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután keddi telefonbeszélgetésük során elfogadta a magyar kormányfő meghívását. A látogatás tényét Orbán Viktor jelentette be keddi sajtótájékoztatóján.

Az EB szóvivője elmondta, hogy az uniós bizottság várakozással tekint az újraválasztott magyar kormánnyal való együttműködésre, és az elkövetkezendőkben jelentkező, számos közös kihívás megoldására.

Fóris György, a Bruxinfo elemzője az InfoRádiónak nyilatkozva ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem meglepő, hogy választások után vezető politikusok kapcsolatba lépnek egymással, viszont Juncker és Orbán Viktor között van egy ambivalens kapcsolat.

"Nyilván az Európai Uniós ügyek prioritásait tekintő Junckernek fejfájást okozhat adott esetben egy magyarországi ellenállás, vagy egy alternatív magyar vélemény.

Másfelől számára legalább annyira fontos az is, hogyha konfliktusokkal is, de a magyar politika változatlanul maradjon része az összjátszmának"

- emelte ki Fóris György.

Az elemző emlékeztetett arra is, hogy a lengyelekkel szemben azért lett erőteljesebb a fellépés, mert felmerült az a félelem, hogy a lengyel politika kilép a közös keretből és már együtt mozogni sem hajlandó. "Az előző hónapokban, években volt egy olyan lengyel hozzáállás, hogy még nem csak nem is reagáltak brüsszeli ajánlásokra, számonkérésekre, ami egy nagyon negatív spirálbeindulását vetített előre" - tette hozzá Fóris.

Az elemző szerint Juncker nyitási szándéka Orbán Viktor felé lehet egy tapogatózás is, hogy Budapest nem lép-e Varsó útjára. Illetve azt a célt is szolgálhatja a beszélgetés, hogy az eddigi keretek közötti együttműködést bebiztosítsa.

"Nagyon utálták azt a retorikát, amivel a magyar belpolitikában kommunikálják és kommunikálták az Európai Uniós folyamatokat, igazságtalannak és kártékonynak tartották az "Állítsuk meg Brüsszelt" kampányt.

Ez most lekerült a napirendről, helyette Soros-kampány folyik" - mondta az elemző.

Azt is kifejtette, hogy konkrét intézkedések mentén merülhetnek fel nézeteltérések, de az összkép az nagyon jó, mert van a magyar kormány részéről egyfajta kooperáció, és Orbán Viktor ott van mindig minden döntéshozásban.

"Ezt Brüsszel mindenképp szeretné megőrizni"

- tette hozzá.

"Akkor lehetnek ellentétek, ha a magyar kormány valóban napirendre tűzi a magyar alkotmány módosítását, olyan értelemben,

hogy alkotmányjogilag kinyilvánítja a magyar törvények elsőbbségét az EU-s törvények felett.

Ezt szeretnék Európai Uniós oldalról megelőzni, hogy ne is kelljen róla vitatkozni, ne történjen ilyen" -mondta Fóris György.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a vasárnapi választás brüsszeli megítéléséről lesz szó az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 óra után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×