Keleti Éva iskolát teremtett: egy nagyon meghatározó fotográfus volt, az életműve is hatalmas; az MTI-ben kezdte a szakmát, a legnagyobbaktól tanult, a legjobb magyar fotográfusoktól – fogalmazott Bánkuti András fotóriporter az InfoRádióban.

Mint mondta, nagyon nagy dolgokat vitt véghez, nagyon céltudatos ember volt, és mindig ott volt, ahol történik valami. Például a World Press Photo zsűritagja is volt éveken keresztül, és részint neki köszönhetően sok magyar kép nyert díjat. Részben le is tolták ezért az „átkosban”, miután Török László is díjazták, akit a hivatalos MTI nem nagyon akart volna elismerni; „ki is rúgták szegényt, miután nyert” – jegyezte meg. „Amikor Keleti Éva hazatelefonált, hogy »jaj de jó, nyert a Török László«, akkor nagyon letolták, hogy »neked nem kellett volna támogatnod ezt, hanem meg kellett volna akadályoznod«” – mesélte Bánkuti András.

Később Keleti Éva hozta először Magyarországra a World Press Photót, a Nemzeti Galériába egy óriási kiállítás keretében, ahol szintén „trükköznie” kellett, mert egy Szolzsenyicin-kép is volt az anyagban. Abban az időben egy csapat nézte végig a nyugati kiállítások képeit a megnyitók előtt. Keleti Éva készülve erre, elrejtette a képe a női vécébe, majd miután az „urak” jóváhagyták a többit, visszavitte a kiállításra és kiakasztotta. Végül semmi probléma nem lett belőle, mert senki más nem bántott a Szolzsenyicin-kép – idézte föl a történteket Bánkuti András, kiemelve:

Keleti Éva bátor ember volt, mert ezzel tulajdonképpen az egész állását, a munkáját, meg mindent kockáztatott.

Aztán az Új Tükörnek volt a képszerkesztője az MTI után. „Hihetetlen jó lapot csináltak egy nagyon jó stábbal. És nagyon-nagyon jó képei születtek. Például egy hihetetlenül jó tánckép, amiben minden benne van. És van a legendás Latinovits–Ruttkai képe. Ruttkaival nagyobb sorozatot is csinált, de

a legjobb kép talán az, amikor Ruttkai és Latinovits kezében van az a kép, amit szintén Keleti Éva csinált, amikor a Rómeó és Júliát játsszák, és akkor szerettek egymásba.”

Keleti Éva rendszeresen fényképezte őket, és csinált egy olyan portrét, amikor már ez a házasság kihűlt, és a kezükben van ez a kép... Hihetetlen jó volt – folytatta. Szinte minden színészt ismert, nagyon jóban volt rengeteg emberrel, nagyon sokat segítette is őket azzal, hogy jó képeket csinált róluk.

Keleti Éva egy időre letette a fényképezőgépet, de utána megint visszavette. És már csinált immár színes képeket is, volt több kiállítása, és most is tervezett egy kiállítást – mondta Bánkuti András, megjegyezve: nagyon jó kurátora volt Szarka Klára személyében, aki remélhetőleg meg is fogja tudni csinálni, mert már egyeztettek erről.

„Éva színészképei a legelismertebbek, de Klára annak idején Éva fiatalkorából is vett elő nagyon-nagyon jó képeket, életképeket. Van például az »Első úszólecke«, amin egy öreg bácsit emelnek be egy kis daruval a vízbe. De vannak utcákról készült képei; hihetetlen jó anyagok voltak. Csak mindez valahogy elfelejtődött, mert Éva a magyar színészvilág és kulturális élet legjavát is végigfényképezte, és ezek a képek dominánsabbak voltak. Csinált négyes ikrekről képet, egy olyan sorozatot, amin egy uszoda vizében ülő ember a Szabad Népet olvassa, de világhírű embereket is fotózott, akik Magyarországon jártak: Steinbeck, Solohov, Orson Welles, Jevtusenko – sorolta Bánkuti András

„Hihetetlen nagy archívuma van az MTI-nek Keleti Éva képeiből, de hál' Isten magának Keleti Évának is az volt; utóbbiakat erősítik az újabb, színes, digitális képei, amiből már volt is kiállítás. „Úgyhogy szerencsére

egy hatalmas szellemi, vizuális örökséget hagyott ránk.”

A fotóriporter elmondása szerint Keleti Éva rengeteg dologban segítette a fiatalokat is. Benne volt a Fotóriporteri Életműdíj zsűrijében is, amiről talán egy éve mondott le, mert úgy érezte, hogy fizikailag már nehéz neki bárhová eljutni zsűrizni. „De benne volt a 365 nevű országos pályázat zsűrijében is. Ott még novemberben a díjkiosztón találkoztunk is vele, meg később is beszélgettünk, tehát hihetetlen ambíciói és segítőkészsége volt még az utolsó hetében is” – mondta Bánkuti András.

Keleti Éva hamar nagyon ismert fotográfus lett. A kezdeti képeinél, mint a többi riporter, mindig megpróbálta a legjobb képeket elkapni, de neki ez rengetegszer sikerült is, úgymond meg voltak hozzá a reflexei. Majd „ráállt” a kultúrára, a művészetre: nemcsak az előadásokat fényképezte, az neki kevés volt, hanem a magánéletüket is. Bevállalós képei is voltak, például egy művészpár „melegségről”, amit nem mindenki vállalna be, hogy egy kiállításon ott legyen – tette hozzá Bánkuti András

Az nagyon ritka, hogy valaki több évtizedes kihagyás után visszatér a hivatásába, mégpedig magas színvonalon és a modern technológiát használva.

„Baromira örült mindenki a szakmából, hogy az Éva megint fényképez, és nagyon kíváncsiak voltunk, és nagyszerű kiállítást csinált. Így nem csak a régi képei vannak meg hál' Isten, hanem az újrakezdése is megvan, ahol már másképp fényképezett, de ugyanolyan friss szemmel nézte a világot és a környezetét, ahogy a mai fiatalok. Ez egy nagyon nagy dolog. És hihetetlen az életműve. Rengeteg könyve van, rengeteg kiállítását láttuk. Nagyon reménykedem benne, hogy ez a nagyszerű kiállítás, amit terveztek, ez meg fog valósulni. Azért nem merek erről többet mondani, mert legyen ez egy nagy meglepetés” – mondta el az elhunyt legendás fotográfusra, Keleti Évára emlékezve Bánkuti András az InfoRádióban.