Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Halálos áldozati is vannak a kasmíri zavargásoknak

Legalább 17 ember, - 11 lázadó, három indiai katona és három civil - vesztette életét a vitatott hovatartozású Kasmírban a biztonsági erőknek a szélsőségesek ellen indított műveletében, illetve az azt követően kitört zavargásokban vasárnap - közölte az indiai rendőrség.

Ses Paul Vaid helyi rendőrfőnök szerint csak Sopian körzet Draggad nevű falujában hét felkelő, köztük két katonai vezetőjük holttestét találták meg a biztonsági erőkkel történt összecsapást követően, amelyben három katona is sebet kapott.

Vaid szerint a szintén Sopian körzethez tartozó Kacsdura településen három felkelővel végeztek, de három katona is elesett. Az összecsapások a tájékoztatás időpontjában még zajlottak.

Antanag körzetben pedig a Hizb ul-Mudzsahedín szélsőséges szervezet egyik tagjával végeztek, egy másikat pedig őrizetbe vettek egy tűzpárbajt követően - tette hozzá a rendőrségi illetékes.

A hatóságok szerint több száz tüntető próbálta megzavarni kődobálással a szélsőségesek elleni műveletet végző biztonsági erőket.

A katonák válaszul könnygázzal oszlattak, és lövéseket is leadtak a tömegbe, ez három civil életét követelte.

A rendőrség szerint mintegy harminc sebesültje volt a történteknek, helyi lakosok viszont legalább 50-ről számoltak be.

Ez volt az utóbbi évek egyik legvéresebb zavargása az egyébként is nyugtalan régióban, ahol a lázadók rendszeresen támadásokat intéznek az indiai hadsereg támaszpontjai ellen.

India és Pakisztán függetlenné válásuk, azaz 1947 óta több háborút vívott egymással a többségében muszlimok lakta Kasmírért, amelyet Újdelhi és Iszlámábád is teljes egészében magának követel. A két szomszéd között 2016 óta egyre feszültebb a viszony a szélsőségesek térségbeli támadásai és az indai biztonsági erők túlkapásai miatt. Újdelhi iszlamista csoportok támogatásával és lázadás szításával vádolja Iszlámábádot, amely az indiai biztonsági erők visszaélései miatt nemzetközi jogi kampányt indított.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×