eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Merkelék nem tudnak megállapodni a menekültügyről

Merkelék nem tudnak megállapodni a menekültügyről

Nem sikerült megállapodásra jutni a közös kormányzásra készülő német pártok koalíciós tárgyalásán a menekültügyi szabályozásról, ezért a tervezettnél tovább egyeztetnek a kérdésről - közölték Berlinben.

A menekültügyről tartott első tárgyalási forduló hétfő hajnalban eredménytelenül ért véget. Először - még vasárnap délután - a három pártelnök, Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője folytatott megbeszélést, majd a migráció és integráció kérdéseivel foglalkozó munkacsoport ült össze. Ezen a tárgyaláson sajtóértesülések szerint személyeskedésig fajuló heves vitába keveredett a CSU és az SPD delegációjának vezetője. Végül csupán abban állapodtak meg, hogy elnapolják a tárgyalást, és az újabb találkozóig a CDU-s küldöttség vezetője, Volker Bouffier Hessen tartományi miniszterelnök vezetésével feltárják a lehetséges kompromisszumokat.

A vita elsősorban a menekültek és oltalmazottak családegyesítési jogáról szól. A koalíciós tárgyalást megalapozó előzetes megállapodásban az szerepel, hogy havonta legfeljebb 1000 ember érkezhet az országba a szülőket és kiskorú gyermekeket összefogó úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jog révén. Az SPD sürgeti, hogy különösen súlyos esetekben, méltányosságból a havi ezer fős határ felett is engedélyezzék családok egyesítését. A CDU/CSU ezt elutasítja.

Volker Bouffier hétfőn a ZDF országos köztelevíziónak elmondta, hogy egyetértés még nincs, de mindhárom fél törekszik a megállapodásra, amelyet az ország befogadóképességére tekintettel kell kidolgozni. A befogadóképességet pedig már számszerűsítették az előzetes egyeztetésen kötött megállapodásban, lefektették, hogy az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell maradnia a menekültügyi rendszerben évente befogadott emberek számának, ezért a családegyesítési jogot is ennek megfelelően kell szabályozni - fejtette ki a CDU alelnöke.

Az SPD is a kompromisszumkészségét hangsúlyozta. Malu Dreyer alelnök, Rajna-vidék-Pflaz tartomány miniszterelnöke a Deutschlandfunk országos közrádiónak azt mondta, mindhárom fél azt akarja, hogy még hétfőn megállapodjanak az ügyben.

Az oltalmazottak családegyesítési jogát a szövetségi parlament (Bundestag) 2016-ban két évre felfüggesztette, hogy csökkentse a menekültügyi rendszerre nehezedő nyomást. A korlátozás két évre szól, az idén március közepén lejár, ha a Bundestag nem lép. A tervek szerint a parlament csütörtökön foglalkozik a kérdéssel, és a CDU/CSU szándékai szerint szavaz is a korlátozás meghosszabbításáról.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×