Bonnban egyebek között arról tárgyaltak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. Az Egyesült Államok megerősítette, hogy ki kíván lépni a párizsi egyezményből.

Ürge-Vorsatz Diana éghajlatvédelmi szakértő, a CEU tanára az InfoRádiónak elmondta: voltak félelmek, hogy Washington kilépését több ország követi, de ez nem történt meg, sőt inkább

versenyzés alakult ki, hogy ki veszi át a vezető szerepet az éghajlatvédelmi törekvésekben.

A szakember szerint ez főleg az anyagi vállalásokban vet fel kérdéseket, hiszen a fejlett országok évi 100 milliárd dollár kifizetését vállalták a fejlődő államoknak. Új vezető szereplőnek bejelentkezett Kína és Kanada is.

Az Európai Unió részéről további erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is.

A konferencia részvtetői egységesített mérési eljárásokon dolgoztak és a nemzeti vállalások ellenőrzésének eljárásairól is szó esett.

Azonban a teljes szabálykönyv csak jövőre a Katowicében szervezett 24. klímacsúcson készül majd el.

 A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek.

Civilek azonban arra figyelmeztettek, hogy a jelenlegi kibocsátás-csökkentési vállalások még nem elegek ahhoz, hogy a veszélyes mértékű melegedést elkerüljük.

A klímatárgyalások előtt kiadott ENSZ jelentés is ambíciózusabb vállalásokra ösztönözte a nemzeti és helyi kormányzati szervezeteket.

A klímakonferencia előtt a világ több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról. Az "emberiségnek szóló levél" egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene - figyelmeztetnek a levélben.

Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja a tudósok szerint.

A klímacsúcson részt vett az a 19 éves fiatalember is, aki 10 évvel ezelőtt faültetésbe kezdett,

hogy megtisztítsa a légkört a felesleges szén-dioxidtól. Felix Finkbeiner kezdeményezése mára világméretűvé nőtte ki magát és több mint 63 ezer gyereket mozgosított. Az elmúlt 10 évben 15 millió facsemetét telepítettek világszerte és 16 millió már elültetésre vár.

2020-ig 1 milliárd fa telepítése a cél.

A találkozóra időzítve az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több jelentést is publikált. Az egyik szerint évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt,

a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét. 

A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyén Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik.

Szintén a klímacsúccsal egy időben közölte a főbiztosság, hogy Jordánia a világ legnagyobb naperőművét helyezte üzembe a Zaatari menekülttáborban, amelynek mintegy 80 ezer lakóját látja el árammal. A 12,9 megawatt teljesítményű megújuló energiaforrásnak köszönhetően a jordániai-szíriai határon létesített tábor lakóinak sátraiban lesz világítás illetve használhatnak elektromos eszközöket.