Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

A Guardian a Brexit utáni munkavállalói jogokról

Szombati brit sajtóértesülés szerint London beleegyezett abba, hogy a brit EU-tagság megszűnésének napja legyen az a határnap, ameddig az újonnan érkező külföldi EU-munkavállalók ugyanolyan jogosultságokra számíthatnak, mint amilyenek a már Nagy-Britanniában élőket megilletik. A brit kormány cáfolta az értesülést.

A The Guardian című baloldali brit napilap név nélkül nyilatkozó EU-forrásokat idézve azt írta: a brit kormány a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon "szép csendben" elfogadta, hogy azok az uniós állampolgárok, akik 2019. március 29-éig, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig Nagy-Britanniába érkeznek, garantáltan a jelenlegivel azonos, teljes körű jogosultságok mellett települhessenek le és vállalhassanak munkát.

A lap szerint az ennél korábbi határnap megállapítását célzó szándékokat "elsöpörték" a külföldi EU-munkaerő beáramlásának "összeomlását" jelző friss statisztikák.

A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet érdekképviseleti és felügyeleti hatósága (Nursing and Midwifery Council, NMC) e héten ismertetett átfogó felmérésében kimutatta, hogy a szeptemberrel zárult egy évben alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába, 89 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban.

Mindeközben az NMC nyilvántartásából a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 4067 EU-munkavállaló került ki, 67 százalékkal több, mint egy éve.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett brit cégek 27 százaléka arról számolt be, hogy az alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók távozásukat fontolgatják.

A szombati The Guardian által idézett magas beosztású EU-források szerint e folyamatok győzték meg a brit tárgyalóküldöttséget annak a brüsszeli érvelésnek az elfogadásáról, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságából hátralévő időszak végéig nem alkalmazhat diszkriminatív intézkedéseket más uniós tagországok állampolgáraival szemben.

A brit kormány június végén ismertetett, hivatalosan jelenleg is érvényes javaslatcsomagja szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, "letelepedett" státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

London később kívánja meghatározni azt a határnapot, amely után az újonnan érkezőkre már más letelepedési szabályok lesznek érvényesek. A júniusban közzétett javaslatcsomag szerint ez a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.

A kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium szóvivője "képtelenségnek" nevezte a The Guardian szombati cikkében foglaltakat, kijelentve: a határnapot az EU-val folyó tárgyalásokon jelölik majd ki, de továbbra is érvényes az az álláspont, hogy ez a nap az 50. cikk aktiválása és brit EU-tagság megszűnése közötti időszakban lesz.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×