eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák

Lengyelország lemond az IMF rugalmas hitelkeretéről

Lengyelország lemond a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rugalmas hitelkeretéről (Flexible Credit Line, FCL), amely 9,5 milliárd dollárra szólt - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő-helyettes, fejlesztési és pénzügyminiszter.

Morawiecki, akit a lengyel pénzügyi tárca idézett a Twitter közösségi honlapon, a lengyel gazdaság jó állapotával indokolta a lépést. "Az FCL-ről való lemondásról az adózási, makrogazdasági adatok elemzése alapján döntöttem, értékelve a költségvetési stabilitást és a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) tartalékait is" - közölte a kormányfő-helyettes.

Lengyelország 2009-ben kötött a Nemzetközi Valutaalappal rugalmas hitelkeret-megállapodást, amit azóta többször meghosszabbított, de egyszer sem vett igénybe.

Varsó már 2016 elején bejelentette, hogy fokozatosan csökkenteni fogja, majd megszünteti az IMF által számára fenntartott FCL-t, tavaly például az eredeti 22 milliárd SDR-ről 13 millárd SDR-re csökkent.

Idén januárban két évvel meghosszabbították az IMF és Varsó közötti megállapodást, 6,5 milliárd SDR-re (mintegy 9,2 milliárd dollár) csökkentve a hitelkeretet.

Az IMF által kínált elővigyázatossági jellegű pénzügyi eszközök közül az FCL jár a legkevesebb feltétellel. Az IMF kiváló gazdasági alapokkal rendelkező államoknak tartja fenn ezt az eszközt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×