„Kockázatos” a népszavazás, „de készek vagyunk bármely árat megadni a függetlenségünkért” – ezt mondta Maszúd Barzani, az Észak-Irakban az amerikai invázió után létrejött kurd autonómia vezetője.

A külvilág, amely időről-időre szövetségesre lelt a kurdokban például a szunnitákra épülő Iszlám Állam ellenében, azt már aggódva figyeli, hogy a több országban szétszóródott és többmilliós kurd nép most megteremtené saját államát.

Megfigyelők már a hétfői voks előtt is elsöprő „igen”-győzelemre számítottak. (Kedd reggeli hírek szerint az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt.)

A kurd autonómia vezetése azt ígérte, hogy

nem kezdenek határokat átrajzolni, hanem békés megoldást találnak a központi iraki kormánnyal.

Haider Abadi iraki miniszterelnök elítélte a referendumot és azt mondta: az fenyegeti Irakot, az irakiak békés együttélését és a régiót is.

A kormány megvédi Irak egységét

– tette hozzá.

A nyugati hatalmak közül a kurdokat szövetségesként felhasználó Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is elítélte a voksolást. Washington attól tart, hogy a voks a jelenlegi iraki miniszterelnök bukásához vezet majd és a helyére egy Irán-barát sííta vezető kerül.

Nem tetszik a népszavazás – érthető módon, a náluk élő jelentős kurd kisebbség miatt – Törökországnak és Iránnak sem. Izrael viszont támogatja.

Erdogan török elnök egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy elzárja az olajvezetékeket,

amelyeken át az iraki Kurdisztánból olajat exportálnak külföldre. Az elnök, akinek saját országában a kurd területen kitört lázadással kell szembenéznie azt mondta, hogy kereskedelmi, gazdasági és katonai ellenintézkedéseket hoznak. „Nálunk van a csap. Abban a pillanatban, ahogy elzárjuk, kész” – fenyegetőzött.

A törököket és a bagdadi kormányt annyira irritálja a kurdok népszavazása, hogy közös török-iraki hadgyakorlatot is tartanak.

Az iraki Kurdisztánba közvetlen járatokat indító török nemzeti légitársaság, a Turkish Airlines papírjai 6 és fél százalékot vesztettek értékükből a feszültség miatt.

Az Egyesült Államok a szavazás elhalasztására kérte a kurd vezetést, mert a voks „eltereli a figyelmet az Iszlám Állam elleni harcról”.

Közben az iraki szunniták, akik részben az Iszlám Állam gerincét adták, részben a kegyetlenkedések elszenvedői voltak, azt emlegetik, hogy a kurd vezetés a kivégzett szunnita származású iraki diktátor, Szaddam Husszein bűneit felsorolva próbálja ellenük fordítani a kurdokat.

Tudósítók megjegyzik: akár összecsapások is kitörhetnek a kurd autonómiához nem tartozó, vegyes lakosságú iraki térségekben.