Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Már nincs pénze a természeti katasztrófákra az államkasszának Horvátországban

A horvát költségvetés nem tudja fedezni az idei természeti csapások miatt fizetendő kártérítést, amely több mint a százszorosa a tervezettnek - közölte az állami kárfelmérő bizottság szerdán.

A testület ezért arra kérte a kormányt, hogy növelje az e célra a költségvetésben elkülönített összeget, az állampolgárokat pedig arra, hogy kössenek biztosítást ingatlanaikra, vagyontárgyaikra, termőföldjeikre.

A bizottság beszámolója szerint 2017. január 1-től szeptember 18-ig 2,3 milliárd kuna (94,6 milliárd forint) értékben jelentettek be kártérítési igényt a horvát államnak, miközben a kormány mindössze 20 millió kunát (822 millió forintot) különített el a költségvetésben e célra.

Josip Krizanic, a bizottság elnöke kiemelte, hogy a 2,3 milliárd kuna még nem tartalmazza a szeptemberi esőzések, viharok és árvizek okozta károkat.

Szeptember 18-ig viharkárok miatt 26 millió kuna, erdőtüzek miatt 498 millió kuna, árvízkárok miatt 23 millió kuna, aszálykárok miatt 960 ezer kuna, fagykárok miatt pedig 692 millió kuna kártérítési igény érkezett az államhoz.

Horvátországban az idén a szokásosnál is több tűzeset regisztráltak, ami óriási károkat okozott Dalmáciában. A legnagyobb veszteségeket a horvát állami erdőgazdaság szenvedte el, több ezer hektár erdő vált a tűz martalékává a nyáron. Szeptembertől viharok és árvizek pusztítanak az ország több területén.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×