Az iráni választóknak az ország nyitására és a nagyobb szabadságra irányuló vágya második elnöki periódust eredményezett Haszan Róháni számára. Ám az őskonzervatív papság és a gazdaság jelentős területeit ellenőrző Forradalmi Gárda továbbra is kritikusan szemléli a 68 éves elnök reformtörekvéseit. Szakértők aggódva tapasztalják, hogy ez a tábor félti javait és leszámolhat bírálóival - írja a Reuters hírügynökség.
Róháni a pénteki elnökválasztáson aratott egyértelmű győzelmét annak az ígéretének köszönheti, hogy nagyobb gazdasági teret juttatna a fiataloknak, törődne a társadalmi igazságossággal, gyarapítaná a polgárok szabadságjogait és nagyobb politikai toleranciára törekedne. Róháni, aki jogász, de a klérus tagja is, ritka ütésváltásba bocsátkozott a legfőbb politikai és vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah körül tömörülő konzervatívokkal. Keményen bírálta legbőszebb riválisát, Ebráhim Raiszit, akit Hamenei utódaként emlegettek.
A Forradalmi Gárda, amely az 1979-es iszlám forradalom óta az ország legfontosabb biztonsági tényezője, egyben a gazdaság széles területeit ellenőrző intézmény, sem fogja elfelejteni a Róháni által ellene intézett támadásokat. A hatalmon lévő elnök a választási kampányban arra mutatott rá, hogy sok iráni csalódott az állam miatt, amely ellenőrzi, hogy ki mit mond, miként gyakorolják a gyülekezési jogot és miként öltözködnek. Az egyik rendezvényen Róháni olyanoknak nevezte az őskonzervatívokat, akik " nyelveket vágtak ki és szájakat varrtak be".
"Róhánira második elnöki megbízatása során nagyobb nyomás nehezedik majd" - mondja Meir Dzsavedanfar, az izraeli Herclija egyik tudományos intézetének Irán-szakértője. "A Forradalmi Gárda és más állami szervezetek több problémát fognak neki okozni. Az 1979-es iszlám forradalom óta a keményvonalasok minden csatavesztés után megpróbálták a számlákat kiegyenlíteni" - teszi hozzá a szakértő. A Forradalmi Gárda különösen nagy befolyásra tett szert a keményvonalas elnök, Mahmúd Ahmedinezsád idején. A számlakiegyenlítés egyik útja volt, hogy az otthoni hatalomvesztést erősebb konfrontációs kurzussal kompenzálták külföldön. Már beavatkoznak az iraki és a szíriai konliktusba, de a Közel-Kelet más helyein is ténykednek. Dzsavedanfar attól tart, hogy erősödik majd a szembenállás az Egyesült Államokkal és az ősi riválissal, Szaúd-Arábiával.
Róháni szövetségesei meg vannak győződve arról, hogy az elnök még mindig rendelkezik haladást biztosító eszközökkel. Róháni beágyazottsága az ország hatalmi szerkezetébe jó, évtizedeken át szorosan együttműködött Hamaneivel. "Mivel a gazdaság Hamanei számára elsőbbséget élvez, az elnök liberális gazdaságpolitikáját ugyanabban az óvatos támogatásban fogja részesíteni, mint az atommegállapodást" - mondja egy kormányzati bennfentes.
Róháni 2013-as földcsuszamlásszerű győzelme után arra összpontosított, hogy ígéretének megfelelően kivezesse az országot az elszigeteltségből. Ennek a politikának a sikerét jelentette a 2015-ös bécsi atommegállapodás, aminek nyomán szankciókat oldottak fel. A társadalmi reformokat többnyire hanyagolták. Róháni második mandátuma idején azonban növekszik majd a nyomás, hogy a társadalomban is legyenek változások. Maga Róháni is erősítette ezt az igényt, amikor a választási kampányban reformokat ígért.
Első négyéves elnöki periódusában Róháni nem volt képes elérni a reformpolitikusok házi őrizetének feloldását. A médiumoknak továbbra sem szabad közölniük a korábbi reformorientált elnök, Mohammad Hatami szavait, vagy képeket róla. Róháni a választási győzelem utáni első megszólalásában elítélte a tilalmat és méltatta a volt elnököt.
Róháninak nem lesz könnyű dolga - mondja Abbász Milani, a Stanford Egyetem Irán-szakértője, s arra mutat rá, hogy Róháni kihívta maga elleni a Forradalmi Gárdát, s megígérte a reformerek őrizetének feloldását. "Mindez konfrontálódást, ha nem összecsapást ígér Róháni számára a konzervatívokkal" - tette hozzá.
Az irániak talán nem túlságosan optimisták, amikor azt mondják, hogy Róháni az országot messze előre képes lendíteni - mondta Karim Szadzsadpur a Carnegie Endowment Alapítványtól. "Ám legalább nem akarja az országot visszavetni" - fűzi hozzá.