Infostart.hu
eur:
377.64
usd:
319.92
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza

Brit választások: évtizedek óta nem látott eredményt mértek

Theresa May miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - a hét elején teljesen váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában. A jelenlegi, 2015-ben megválasztott parlament mandátuma eredetileg 2020 májusában járt volna le.

May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

A ComRes közvélemény-kutató cég a Sunday Mirror című baloldali vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Párt támogatottsága az új választások bejelentése óta 4 százalékponttal emelkedett, és elérte az 50 százalékos lélektani szintet.

Ez az első olyan vizsgálat, amely teljes egészében az előrehozott választások kiírása utáni időszakra esik.

A ComRes hangsúlyozza, hogy 2002 áprilisa óta most először ért el brit parlamenti párt 50 százalékos támogatottságot. Abban az évben a Tony Blair akkori miniszterelnök vezette - 2010 óta ellenzékben politizáló - Munkáspárt támogatottsága járt 50 százalékon, a Konzervatív Párt pedig 1991-ben, John Major miniszterelnöksége idején volt legutóbb ilyen népszerű.

A Munkáspárt, amelyet jelenleg Jeremy Corbyn vezet, a ComRes vasárnap ismertetett felmérése szerint 25 százalékon áll, vagyis feleannyian támogatják, mint a Konzervatív Pártot.

Ha ez a megoszlás érvényesül a június 8-ai parlamenti választásokon, a nem arányos, csak egyéni jelölteket ismerő brit választási rendszer alapján a Konzervatív Párt létszámfölénye az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest meghaladná a kétszázat a jelenlegi 17 helyett, és a tory frakció is nagyobb létszámú lenne, mint a Munkáspárté volt az 1997-es földcsuszamlásszerű választási győzelem után.

A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 418 fős - addigi történetében példátlan - alsóházi frakcióval alakíthatott kormányt. A Labour-frakció 179 fős - szintén példátlan - létszámfölényben volt az összes többi párt alsóházi frakciójához képest.

A vasárnap ismertetett ComRes-felmérés szerint a két legnagyobb párt vezetőjének megítélése között is hatalmas a különbség. A megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy Theresa May a legalkalmasabb jelölt a miniszterelnöki tisztségre, Jeremy Corbynról csak 25 százalék vélekedett így. A Munkáspárt szavazóinak 45 százaléka is azon a véleményen van, hogy a Labour nem tud választást nyerni Corbyn vezetésével.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×