Infostart.hu
eur:
377.41
usd:
319.79
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza

Szíriáért vétóztak nyolcadszor is

Oroszország megvétózta az ENSZ BT-ben kedden délután azt az amerikai-brit-francia kezdeményezésű határozattervezetet, amely a szíriai kormány együttműködését kérte a múlt héten történt - és legalább 87 halálos áldozatot követelő - Hán Sejkún-i gáztámadás kivizsgálásának ügyében.

Oroszország már délelőtt jelezte, hogy ennek a tervezetnek a szövegét is elfogadhatatlannak tartja, mint a korábbi nyugati változatét.

A szíriai polgárháború hat évvel ezelőtti kezdete óta ez volt a nyolcadik eset, hogy Moszkva BT-beli vétójogával megvédte Bassár el-Aszad elnök kormányát.

A most beterjesztett verzió vizsgálatot elrendelt volna, de szankciókat nem helyezett kilátásba. Ezekkel Moszkva még egyetértett volna. A dokumentum részletes adatokat követelt volna a szíriai légierő akkori bevetéseiről és a repülési tervekről. A bekért információk között az érintett katonai parancsnokok nevei is szerepeltek volna, illetve a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyomozói számára betekintés az ügy szempontjából releváns szíriai légibázisokhoz.

A nyugatiak a múlt héten már beterjesztették a mostani változatot, előtte pedig egy másikat, de egyik rendkívüli ülésen sem szavaztak róla a BT-ben. Két rivális dokumentumot is köröztettek akkor a testületben, az egyiket Oroszország, a másikat a tíz ideiglenes tagország javasolta.

Az orosz változat nem írta volna elő a szíriai kormány együttműködését a vizsgálatban. A vétójoggal nem rendelkező tagországok határozattervezete pedig a nyugati hatalmak dokumentumát vette alapul, de kivették belőle a damaszkuszi rezsimmel szembeni követeléseket. Ezeket a vegyi fegyverek használatának tilalmára vonatkozó 2118-as számú, 2013. évi ENSZ-határozat egyes pontjaival helyettesítették, miszerint a szíriai vezetésnek teljes mértékben együtt kell működnie az OPCW-vel és az ENSZ-szel, ennek keretében a szervezetek szakértőinek minden létesítménybe be kell tudniuk jutni, és minden érintettet kihallgatni.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel Aszad védelmével, és megismételte azt, amit délelőtt mondott, hogy bár az Egyesült Államok együtt akar működni Oroszországgal a szíriai válság politikai megoldásán, Moszkva a mostani szavazatával elutasította ezt.

"Ha a szíriai rezsim ártatlan, amint Oroszország állítja, akkor az ebben a határozattervezetben követelt információ igazolta volna" - jelentette ki.

Vlagyimir Szafronkov, Oroszország helyettes nagykövete azonban így válaszolt: a határozattervezet anélkül vádolta Damaszkuszt, hogy lefolytattak volna egy független vizsgálatot a gáztámadás ügyében. Szerinte még semmilyen szakértő nem ment el a támadás színhelyére, így lehetetlen megállapítani, hogy ki a bűnös.

Viszont a gáztámadást megtorló csapásokkal az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jogot, mert még nem bizonyított, hogy a vegyi fegyvert a szíriai kormányerők vetették be - mondta, utalva arra, hogy a gáztámadás után két nappal az amerikai hadsereg Donald Trump elnök parancsára 59 Tomahawk robotrepülőgéppel csapást mért egy szíriai légitámaszpontra.

Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete egy korábbi BT-tanácskozáson azt mondta: London szintén arra a következtetésre jutott, hogy a gáztámadásért a felelősség nagyon nagy valószínűséggel a damaszkuszi kormányt terheli, mert

brit tudósok megvizsgálták a támadás színhelyén talált bizonyítékokat, és szarin, vagy ahhoz nagyon hasonló idegméreg nyomait találták.

Szafronkov hiteltelennek nevezte ezt.

Az OPCW szakértői már vizsgálják a helyszínen a támadás körülményeit.

Kína - amely szintén megvétózott már hat határozattervezetet Szíriával kapcsolatban, vagyis általában úgy szavazott, ahogy Oroszország - tartózkodott a szerdai voksoláson. Trump elnök a NATO főtitkárával közösen tartott szerdai sajtóértekezletén erre reagálva azt mondta: noha nem lepte meg a kínai tartózkodás, nagyon örül neki, "megtisztelőnek" tartja. Trump a múlt héten Washingtonban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, kedd este pedig telefonon beszélt vele.

Elítélte a szerdai BT-beli orosz vétót Francois Hollande francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter is. Hollande azt mondta, "nagy felelősség terheli" Moszkvát, Johnson pedig azt, hogy Oroszország "rossz oldalra állt ebben a vitában".

Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×