eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Pofont kapott a norvég tömeggyilkos

Nem sérültek a magánzárkában fogva tartott Anders Behring Breivik emberi jogai a börtönben - így döntött egy oslói fellebbviteli bíróság a 77-szeres norvég tömeggyilkos panaszának ügyében.

"A bíróság arra jutott, hogy Breiviket nem vetették és nem vetik alá kínzásnak, nem érte és nem éri embertelen vagy megalázó bánásmód" - hangzik az ítélet.

A bíróság azt is megállapította, hogy az elítélt csaknem teljes elszigeteltsége miatt nem sérültek emberi jogai.

A tárgyalásra azért volt szükség, mert Breivik beperelte a norvég államot fogva tartásának körülményeit nehezményezve, egyebek közt azt állítva, hogy sérültek emberi jogai, és "állatias bánásmódban" van része. Utóbbi érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.

Egy oslói bíróság 2016-ban első fokon helyt adott panaszának, ezt bírálta most felül a fellebbviteli bíróság.

Breivik ügyvédje közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen a norvég legfelsőbb bírósághoz. Ha az a testület is elutasítja Breivik panaszait, akkor a tömeggyilkosnak még mindig van egy fellebbezési lehetősége: az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.

A tömeggyilkos panaszkodásának helytállóságát január közepén egy egész héten át tárgyalták, holott a norvég főállamügyész, Fredrik Sejersted már a második napon rámutatott arra, hogy Breivik börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat. Sejersted kitért arra is, hogy Breivik rendre megpróbálja kijátszani a börtön cenzúráját, amikor egyebek közt házastársat kereső apróhirdetések feladásával terjeszti szélsőséges politikai nézeteit.

A most 37 éves férfi 2011. július 22-én előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, megölve nyolc embert, majd két órával később rendőregyenruhában áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt - zömmel tizenéveseket - agyonlőtt egy ifjúsági táborban.

A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték, azaz gyilkosságonként mindössze 100 napra. Büntetése viszont meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

Breivik ugyan magánzárkában van, de látogatókat fogadhat, és a külvilággal is tarthat kapcsolatot. Utóbbi alól csak az olyan szélsőségesek a kivételek, akiket Breivik - úgymond - "ártalmas ideológiája cselekvésre ösztönözhetne".

Breivik tettei elkövetésekor egy titkos keresztény katonai rend parancsnokának vallotta magát, mostanra viszont "hagyományos neonácinak" mondja magát, aki a vikingek egyik ősi istenéhez, Odinhoz imádkozik.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×