Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.88
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Mit tud az okosiskola?

Elkezdődött Németországban az okosiskola (Smart School) nevű kísérleti program, amelynek célja a digitalizáció folyamatának becsatornázása a közoktatásba.

Csütörtöki sajtóbeszámolók szerint elsőként Saar-vidék csatlakozott a programhoz, ahol két iskolában kezdték el a digitális közoktatási modell kifejlesztését célzó munkát a tartományi fővárosban, Saarbrückenben rendezett nemzeti infokommunikációs csúcstalálkozóra (Nationaler IT-Gipfelre) időzítve.

A Sankt Wendelben működő Wendalinum gimnázium hatodik osztályos tanulói azt a feladatot kapták, hogy egy táblagép és az internet segítségével 50 perc alatt készítsenek útmutatót a csúcstalálkozó résztvevőinek arról, hogy miként juthatnak el a rendezvény helyszíneire. A Wendalinumban és a saarbrückeni Bellevue középiskolában a digitális átalakulás szaktárgyak oktatásában, például matematika órán, de még testnevelés órán is megjelenik, a többi között mérkőzések taktikai elemzésénél.

A várakozások szerint az ötéves program tapasztalatai alapján ki lehet dolgozni egységes oktatás-módszertani, tanárképzési és továbbképzési eljárásokat, valamint szabványokat az iskolákban használt informatikai eszközök üzemeltetéséhez és karbantartásához.

A szövetségi kormány a következő öt évben 5 milliárd euróval támogatja az ország 40 ezer iskoláját az eszközpark fejlesztésében és a szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésében. Azonban az oktatás elsősorban tartományi hatáskör, így a 16 tartománynak kell megválaszolnia azt a kérdést, hogy a tanárképzéstől a tantervekig milyen átalakításokra van szükség ahhoz, hogy az oktatási rendszer lépést tartson az élet egyre több területét átható digitalizációval.

A berlini vezetés igyekszik iránymutatással szolgálni. A technikai és felhasználói kompetenciák megszerzésénél többről van szó, arra kell felkészíteni a gyerekeket, hogy "eligazodjanak a megváltozott világban, felismerjék és kihasználják a digitalizációval megjelenő új lehetőségeket" - húzta alá a saarbrückeni tanácskozást megnyitó beszédében Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×