Szinte biztosan lesznek csalások a szombati afganisztáni választásokon – mondta Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

„Az afgán parlamenti választásoknak mérsékelt jelentősége van, mert egy prezidenciális berendezkedésű országról van szó, ahol elsősorban az ország elnökének van jelentős végrehajtói hatalma, és a parlament ellenőrző tevékenysége az, ami igazán fontos. Ezek a választások általában leképezik valamennyire az ország vegyes politikai-etnikai összetételét, de ahogy az elnökválasztások, úgy a parlamenti választásoknál is a választási csalás igen gyakori” - fogalmazott Wágner Péter.

Az afgán választási rendszer 15 évvel a tálibok hatalmának megdöntése után is komoly kihívásokkal küzd. Névjegyzék hiányában mindenki ott adhatta le a szavazatát ahol akarta. Ezt eddig a különböző időszakokban végzett összeírások idején kiadott szavazói igazolásokkal tehették meg az emberek.

A legfőbb probléma mindig is az volt, hogy ezen dokumentumokból – sajtóbeszámolók szerint – nagyjából másfélszer annyit adtak ki a hatóságok másfél évtized alatt, mint ahány szavazásra jogosult polgár Afganisztánban él.

A legutóbbi, 2010. szeptemberi parlamenti választás után az eredmények mintegy negyedét egy különbíróság megváltoztatta a sorozatos csalások miatt.

Hasonló problémák voltak Asraf Gáni 2014-es megválasztásakor is. Azóta is tart a vita a választási rendszer reformjáról, a most szombati voksolás előtt az elnökhöz hű erők és a másik nagy tömb, az Abdullah Adbullah volt külügyminiszter, jelenleg az egységkormányban miniszterelnöki rangban szolgáló politikus hívei is kampánytémává tette a kérdést egymást kritizálva.

Wágner Péter az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta, bár az afganisztáni parlamenti képviselők is többé-kevésbé képviselik a választóik akaratát, azonban parlamenti széküket igyekeznek saját politikai és gazdasági érdekeik javítására is kihasználni.